Szombaton megírták a diákok a központi írásbelit, újra tanulhatnak külföldön azok a diákok, akiknek az egyetemeiket a modellváltást követően kizárták az Erasmus+ és a Horizont Európa programból. A sztrájktárgyaláson és az év első kormányinfóján is újabb információkat tudtunk meg a pedagógusok béremeléséről. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
Egy évvel ezelőtt sokkolta az egyetemi polgárokat az a hír, ami szerint az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta huszonegy, korábban modellváltáson átesett magyar egyetem külföldi mobilitási programjának, vagyis az Erasmus+ és a Horizont Európa programnak a támogatásait.
Mivel még nem sikerült megegyeznie a magyar kormánynak az Európai Biztossággal, ezért egy új csereprogramot vezetnek be. Január 15-től január 29-ig pályázhatnak a modellváltáson átesett, az Erasmus+ programból tavaly januárban kizárt egyetemek a kormány új, külföldi mobilitást támogató Pannónia Ösztöndíjprogramjára.
Lehetséges, hogy kihagyják az igazgatókat véleményét az általuk vezetett intézményekben dolgozó pedagógusok béremelésének kidolgozásából.
Érettségi felkészítők: akár 80 ezer forintba is kerülhetnek tárgyanként
A kötelező érettségi tantárgyakon kívül számos másik tárgyból is elérhetőek tanfolyamok személyes és online formában egyaránt. Azonban mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki érettségi felkészítőre szeretne jelentkezni.
A képzések akár több száz ezer forintba is kerülhetnek, de a választékra legalább nem lehet panasz.
Találtunk olyan kurzust is, amelyik a kevésbé jó eredményeket elérő diákoknak igyekszik segíteni. Lehetőségetek van olyan online matematikai érettségi felkészítőre jelentkezni, ami a 3-as és 4-es jegy elérésére készít fel, de olyan is van, ahol a kettes megszerzése a cél.
Felvételi 2024: ezek a pontszámítási szabályok a Széchenyi István Egyetemen
2024-ben változik a felvételi pontszámítás: a pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, vagyis
- 200 pontot továbbra is a tanulmányi eredmények,
- 200 pontot az érettségi eredmények,
- 100 pontot pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.
Cikkünkben megnézhetitek, hogy mire ad pluszpontot a Széchenyi István Egyetem.
Szerda délután ismét sztrájktárgyaláson vettek részt a pedagógus szakszervezetek képviselői, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.
Miért csúsztak vissza a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban?
THE, QS, CWU - csak néhány egyetemi rangsor, ami a világ legjobb felsőoktatási intézményeit listázza különféle szempontok alapján. Általánosságban elmondható, hogy ezekben a rangsorokban a magyar egyetemek általában a 600 – 1000. helyen között szerepelnek, és az utóbbi években egyre inkább csúsznak vissza.
Kormányinfó: 2026-ra átlagosan 880 ezer forint lesz a pedagógusok bére
Az év első kormányinfója rögtön a pedagógusbérek emelésével kapcsolatos információkkal indult, ahol a miniszter elmondta, hogy a kormány álláspontja mindig is az volt, hogy a pedagógusok megbecsültsége elmarad a kívánatostól, de a mostani magas infláció és nehéz költségvetési helyzet miatt ehhez szükség volt az uniós forrásokra.
Központi felvételi: miért annyira nehéz jól megírni?
Több, mint 72 ezer diák írta meg szombaton a központi írásbelit, köztük 55 ezer nyolcadikos, több mint 10 ezer hatodikos és közel 7 ezer negyedikes. A középiskolát szeptemberben ennél persze jóval többen kezdik, de magyarból és matekból a vizsgát csak annak kell megírnia, aki olyan gimnáziumba, technikumba, vagy szakgimnáziumba készül, ahol ez a felvételi követelmény része.
Sok múlik azon, hogyan teljesítenek a diákok ezen a felmérésen. Ennek ellenére 2023-ban matekból a nyolcadikosok közül, ha valaki már az 50-ből 22 pontot írt a központi felvételin, már jobban teljesített, mint az átlag. Magyarból sem volt sokkal jobb a helyzet. Utánajártunk, miért nehéz magas pontszámot elérni az írásbelin.
Nem, nem múlik „minden” a középiskolai felvételin
A központi írásbelit szombaton írták a negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok, akik olyan középiskolában szeretnének ősztől tanulni. Hiába vannak túl a nehezén a felvételizők, továbbra is komoly stressznek vannak kitéve. Életükben előszőr álltak komoly vizsgahelyzet előtt és mindenki azt sulykolja beléjük, hogy az ott elért teljesítményükön múlik minden.
Fontos azonban észben tartani, hogy a riogatásokkal ellentétben akkor sem lesz senki utcaseprő, ha a felvételi vizsgán rosszul teljesít, és nem kell mindenkinek „versenyistállónak” is nevezett topgimnáziumban végezni ahhoz, hogy sikeres felnőtt legyen belőle.
Császár Gabriella pályaválasztási tanácsadóval beszélgettünk, és kitárgyaltuk, hogy mi történik, ha a felvételiző nem jut be az "álomiskolába".
A szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően a kormány a szerdai ülése után rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári kifizetéskor az emelt bérüket kaphassák. Ennek megjelenésével minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezésmódosítások kiadásához.
A tárca tájékoztatása szerint a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint.
