VI. kerületi Bajza utcai Általános Iskola első ránézésre pont olyan, mint egy hagyományos állami általános iskola. Csak akkor veszi észre valaki az apró különbségeket (például a folyosói táblákon a szülőknek szóló üzenetek angolul is ki vannak írva), ha alaposan körülnéz - írja riportjában a hvg360.

Erre azért is van szükség, mert az idejáró diákok nagyjából ötöde külföldi. A szülők között szájhagyomány útján terjed az intézmény híre, mert ez az iskola, ahol a pedagógusok nem ijednek meg attól, ha az órán ülő gyerek egy szót sem beszél magyarul.

„Szerencsésebb esetben a hozzánk érkező gyerekek már óvodába is Magyarországon jártak, így velük tudtunk kommunikálni. De az is előfordul, hogy a gyerekek ötödik-hatodik osztályba érkeznek, így nemcsak a teljesen idegen környezettel kell megbirkózniuk, hanem azzal is, hogy egy szót sem értenek abból, ami körülöttük zajlik”

– mondta Bódi Csilla intézményvezető, majd hozzátette, hogy a kezdet náluk sem ment zökkenőmentesen.

Az elején több pedagógus arra panaszkodott, hogy a külföldi gyerekek csendben ültek az órán. A kisebbek gyakran sírtak, a nagyobbak meg rendetlenkedtek, szaladgáltak.

Ezután az iskola vezetése el kezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne hosszú távon megoldani a problémát. Végül az egyik angoltanár, Földiné Szűcs Krisztina lyukasóráiban kezdte el lyukasóráiban magyarra tanítani a külföldi gyerekeket. Krisztina ezután önszorgalomból elvégezte a magyar mint idegen nyelvi képzést. Azóta pedig a külföldi gyerekek hetente több alkalommal járnak magyar mint idegen nyelv órára akkor, amikor a társaik olyan órákra járnak (pl. magyar nyelv és irodalom), ahol szükség van a magyar nyelvtudásra.

Hogy ez a gyakorlatban mennyire sikeres, és nem utolsó sorban milyenek a hétköznapok egy állami multikulti iskolában, kiderül  a hvg360 cikkéből.