Nagyjából 1500 főre tehető a pedagógusként dolgozó egyetemisták száma a közoktatásban.

"A rendszerváltás óta sosem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusokként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának azt követően, hogy Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére küldött válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt írta, a 2023/24-es tanévben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel. Ez a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi,147,2 ezer főállásban dolgozó pedagógust számláló adatai közül 1472 főt jelent.

"A tanárhiány miatt egyre gyakoribbá vált az utóbbi egy-két évben, hogy végzős tanárszakos hallgatók tartanak meg tanórákat, a törvényi előírással ellentétben nem egyszer felügyelet nélkül"

- tette hozzá Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

A jelenleg érvényben lévő törvények szerint a munkakör végzettség nélküli betöltése csak az óvodapedagógus, testnevelő tanár, szakmai tanár, szakoktató és gyakorlati oktató munkakörökben lehetséges, továbbá a tanár- és tanítóképzéseken tanuló végzős egyetemisták felügyelet mellett alkalmazhatók az iskolákban. Ehhez képest a hallgatók általában mindenféle felügyelet nélkül tanítanak, Nagy Erzsébet szerint pedig "szépen be vannak lökve az osztályterembe, hogy tartsák meg az órákat a hiányzó vagy agyonterhelt kollégák helyett". A PDSZ ügyvivője ugyanakkor hozzátette; szerinte ez még mindig jobb, mint az, ha a takarítónőt küldenék be fizikaórát tartani.

A 2024. január 1-jén érvénybe lépő státusztörvény egyébként azt is lehetővé teszi majd, hogy az utolsó éves tanárhallgatókat ne csak szakmai gyakorlat keretében, hanem egy legfeljebb egyéves, határozott idejű megbízási szerződéssel óraadóként alkalmazhassák.