Barna Gergő szociológus bemutatta a romániai és az erdélyi magyar oktatás felmérésének friss adatait a kolozsvári Valláskutató Intézet által szervezett Forrpont műhelysorozaton - a Transtelex összefoglalta az elhangzottakat.

Az előadáson három fő részről esett szó:

1. Harminc év alatt szinte felére csökkent a romániai közoktatásban részt vevő diákok száma

Az adatok szerint Romániában 1990 és 2021 között 43%-kal csökkent a közoktatásban tanuló diákok száma. Bár nem annyira erőteljesen, mint országos szinten, de a közoktatásban magyar nyelven tanulók aránya is sokkal kisebb lett.

Az elmúlt bő 30 évben 39%-kal csökkent a magyar nyelven tanulók száma.

2013 és 2021 között pedig a romániai közoktatásban tanuló diákok száma 9 százalékkal, a magyarul tanulók száma 11 százalékkal esett vissza. A szociológus elmondása szerint a legutóbbi népszámlálásnál azokat a riasztó eredményeket kapták, hogy miközben az összlakosság alig 5%-kal, addig a magyar lakosság sokkal erőteljesebben, 14%-kal csökkent.

A jelentős mértékű számbeli csökkenés mellett a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt néhány évben viszonylag stagnált. Az alapfokú képzésben a magyar nyelven tanulók aránya sokáig elmaradt az etnikai és anyanyelvi arányoktól, de a 2021-es népszámláláson már elképzelhető, hogy meghaladta azt.

A középfokú oktatásban viszont alulreprezentáltak a magyarok, mivel vannak olyan magyar gyerekek, akik román tannyelvű iskolába járnak. Barna Gergő szerint ez a szakiskolai képzésben már kevésbé jellemző. Olyan helyekre kell inkább gondolni, ahol földrajzilag annyira fragmentált a magyarság, hogy nincs lehetősége a gyerekeknek a magyar nyelvű középfokú képzésre.

2. A magyar diákoknál nagyobb a lemorzsolódás

Barna Gergő elemzése szerint a romániai oktatási rendszer jelentős problémája a lemorzsolódás, ami a magyar iskolahálózat esetében még súlyosabb, mint országos szinten. A szociológus szerint ennek a legfőbb okai a

• korai iskolaelhagyás,
• más országban való továbbtanulás, és
• magyar diákok esetén a tannyelvváltás.

Országos szinten 17 %-os a lemorzsolódás, ami az elemi évek után érezhető erősebben. A 8. osztály elkezdéséig a diákok 8 százaléka kerül ki az oktatási rendszerből. A középfokú oktatásból további 5-8% esik ki. 10 ezer diáknak pedig csak mintegy 48%-a érettségizik le sikeresen.

A magyarul tanulók azonban már az elemi iskolából is nagyobb arányból kerülnek ki. Mire a 8. osztályig érnek az előkészítőt elkezdő 10 ezer diákból 15%, tehát 1500 tanuló már lemorzsolódott.

Az általános iskola és a középfokú oktatás között szintén jelentős a magyar oktatási rendszerből kikerülők aránya, ami 14%-os, de ennek egy számottevő része biztosan a tannyelvváltással függ össze.

Másik megdöbbentő adat, hogy a magyar iskolarendszerben indulók körében a sikeresen érettségizők aránya körülbelül 35 %. Ebbe azonban már nem számítanak bele azok, akik a nyelvváltás miatt kikerültek a magyar oktatási rendszerből.

3. A magyar diákok a képességvizsgán nem csak románból maradnak el az országos átlagtól

A felmérésben összehasonlították a diákok két nagy országos vizsgáját, a 8. osztály után következő képességvizsgát és az érettségi eredményeket. Ahogy Barna Gergő magyarázta, a magyar oktatási rendszerből érkező diákok eredményei alapvetően elmaradnak az országos átlagoktól, de sok szempontból érdemes árnyalni a képet.

A képességvizsgázók országos átlaga 75%, míg a magyar tanulóké 72%. Az eredmények a románból mutatják a legnagyobb lemaradást, amin az új tanterv sem segített. 2021-ben végzett az első olyan évfolyam, akik már az új tanterv szerint tanulták a románt, és ahhoz igazítva vizsgáztak belőle. Azonban az eredmények az új módszerrel sem változtak.

Emellett az országosan nehezebbnek számító matematika esetében is 4 százalékkal elmaradnak a magyar diákok az országos átlagtól (68%), továbbá probléma az is, hogy a 8. osztályosok jelentős része nem iratkozik be a képességvizsgára, ami a szociológus szerint a magyarul tanuló nyolcadikosokra a legjellemzőbb.

Az érettségi esetében azonban megfordulnak a számok. Barna Gergő szerint:

„Nagyobb arányban iratkoznak be érettségire, mint az országos átlag, és nagyobb arányban jelennek meg a vizsgán. Ha pedig kiesnek (nem sikerül a nyári szesszióban az érettségijük), akkor nagyobb arányban iratkoznak vissza az őszi pótvizsgára, és akkor már nem érnek el rosszabb eredményt, hiszen arra jobban fel tudnak készülni, mert csak abból a tantárgyból kell bizonyítsanak, ami a nyári vizsgán nem sikerült”.

Hozzátette azt is, hogy a nyelv által okozott egyenlőtlenségek is hozzájárulnak a magyar diákok helyzetéhez. Barna szerint, ha figyelembe vesszük a strukturális egyenlőtlenségeket, a román nyelv problémáit, mint például az eredménytelen differenciált tantervet, akkor nyugodtan feltételezhetjük, hogy a magyar diákok ugyanolyan jól teljesítenének, ha ezek a korlátozások nem lennének adottak számukra.

Azonban ezek a strukturális egyenlőtlenségek újra fognak termelődni egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ez egy negatív spirált eredményez, ahol egyre gyengébbek lesznek a tanárok, akik a gyerekeket tanítják, és a szülők is, akik pedig foglalkoznak velük – világított rá a szociológus.