Október 16-án a magyar nyelv és irodalom vizsgával indult az őszi érettségi. Mennyire szabályozzák a magyar iskolákban a telefonhasználatot? Most a szülőket kérdeztük arról, hogy mennyire elégedettek a pedagógusok kommunikációjával. Ezek voltak a hét legfontosabb történései.

Elindult a jelentkezés a keresztféléves egyetemi felvételire

Már jelentkezhettek a februárban induló szakokra, amit most is - mint az általános felvételi eljárás esetén - regisztrációt követően az E-felvételi felületén tudjátok elvégezni. Legfeljebb hat jelentkezési helyet – hármat díjmentesen – jelölhettek meg.

Az összeállított, végleges jelentkezési listát legkésőbb november 15-ig kell Ügyfélkapun keresztül hitelesíteni. Amennyiben a hitelesítés nem történik meg, úgy a jelentkezésetek érvénytelen, ezért mindenképp ügyeljetek arra, hogy ezt a fontos lépést ne felejtsétek el.

A szükséges dokumentumok leadásáról itt olvashattok bővebben, ebben a cikkünkben pedig a többletpontok igazolásához szükséges dokumentumokat találjátok.

Október 16-án a magyar nyelv és irodalom vizsgával indult az őszi érettségi

193 intézményben körülbelül 20 524 diák tesz valamilyen érettségi vizsgát az elkövetkezendő hetekben - tette közzé az adatokat az Oktatási Hivatal.

Az őszi érettségi eredetileg október 13-án indult volna a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, erre viszont az idei őszi vizsgaidőszakban nem volt jelentkező, ezért az írásbelik csak hétfőn, vagyis reggel 8-kor kezdődtek a magyar nyelv és irodalommal.

Az őszi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát lehet tenni. A napokban közzétett friss adatok szerint a vizsgák közel fele (47,3%) előrehozott, valamint szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10 500-at emelt, 12 700-at pedig középszinten.

 

Így telefonoznak a magyar diákok az iskolában

Magyarországon - mivel nincsen egy általános szabályozás rá - az oktatási intézmények maguk határozzák meg, hogy a diákok mikor és hogyan használják a telefonjukat az iskolában. Ezért a szabályok intézményenként eltérhetnek. Van, ahol képernyő-ellenőrzést tartanak, máshol pedig rajzóra közben akár zenét is hallgathatnak.

Már több országban elkezdték a telefonok használatának betiltását az iskolákban, így Magyarországon is felmerült a kérdés, hogy terveznek-e hasonló intézkedést.

Az Index megkeresésére a Belügyminisztérium azt válaszolta, hogy ugyan a mobil elektronikai eszközöknek lehet negatív befolyása a gyerekekre, azonban bizonyos „mobiletikett” ismeretével akár a tanulást segítő eszközeivé is válhatnak az oktatásnak.

A Szülői Hang oldalán közzétett felhívásunk válaszaiból kiderült, hogy nagy különbség van a mobiltelefon-használatában általános és középiskola között. Az előbbi intézmények általában szigorúbbak. Sok helyen - főleg alsóban - tilos a diákoknak telefont vinni az iskolába. Ha egy kicsit engedékenyebb a házirend, a gyereknek - egy-egy kivételes esetet leszámítva - még tanítás előtt le kell adnia a mobilját.

„A netes felületre teszik fel a házit, napokkal később, mint ahogy az óra van” – a szülők sem mindig elégedettek a pedagógusok kommunikációjával.

Korábban leckekönyv és ellenőrző volt, ma már Kréta van, amibe nem mindig a legkedvezőbb időpontokba kerülnek be a jegyek és a házik. Miután a pedagógusok elmondták a kommunikációval kapcsolatos problémáikat, a szülőket is megkérdeztük, ők mit gondolnak, és miben változtatnának.

A lapunkhoz érkezett szülői visszajelzések alapján egyáltalán nem ritka, hogy éppen a tanároktól érkeznek kellemetlen időpontokban a Kréta-jelzések vagy Facebook-bejegyzések. Ez pedig a jobbik eset, mert legalább érkezik valamilyen visszajelzés. Vannak azonban szülők, akik hiába keresnék fontos ügyekben a pedagógusokat, nem tudják elérni őket.

A beérkezett válaszok alapján megtudtuk, hogy mindig érdemes egyeztetni a tanárokkal, főként az osztályfőnökkel, hogy mikor, és milyen felületeken lehet őket keresni. Van, aki kifejezetten a Messengert vagy az általa létrehozott Facebook-csoportot preferálja, mások szeretnek nagyobb távolságot tartani, és a Krétán keresztül, vagy e-mailben lehet őket keresni, személyesen pedig - ha nem annyira sürgős - a fogadóóráikon lehet az érintett pedagógusokkal beszélni.

 

Egyetemistákat kérdeztünk arról, ők hogyan tudják összeegyeztetni tanulmányaikat a munkával

"Ha kijövök egy mesterszakos diplomával az egyetemről, akkor tapasztalat nélkül senkinek sem fogok kelleni. Szerintem ez minden szakkal így van, mert már nagyon sok az egyetemista, ami nyomasztó"

„Kutatások szerint a felnőttekhez hasonlóan a hallgatók 15-22 százalékát veszélyezteti a kiégés világszerte, egy 2019-es hazai vizsgálat szerint pedig a kiégés előfordulásának gyakorisága a felsőoktatási hallgatók körében már 31,5 százalék. Vagyis a hallgatók közel egyharmada már a munkaerőpiacra lépés pillanatában komoly pszichológiai problémákkal küzd” – mondta az Eduline-nak augusztusban Karner Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa, a Mentális Jóllét és Alkalmazott Egészségpszichológia a Felsőoktatásban Kutatócsoport vezetője.

A megkérdezett diákok válaszait itt olvashatjátok.

Felvételi pontszámítás 2024: mutatjuk, melyik egyem mire ad többletpontokat

2024-től megváltozik a felvételi pontszámítás. Továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, azonban szakonként változhat, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak.

2022-ben jelentette be a kormány a pontszámítási szabályok átalakítását, amelynek legfontosabb része, hogy a központi szabályok helyett a felvételi az egyetemek egyénileg határozzák meg felvételi követelményeket.

A felvételi pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják. 200 pontot továbbra is a tanulmányi eredmények, 200 pontot az érettségi eredmények és 100 pontot pedig az intézményi pontok adják. A tanulmányi, érettségi, illetve intézményi pontok kiszámításáról bővebben a cikkben olvashattok.