Folytatódik a szeptember: státusztörvény, úszóprogram és a közelgő középiskolai felvétei - ezek voltak a hét hírei Közoktatás
Gál Luca

Folytatódik a szeptember: státusztörvény, úszóprogram és a közelgő középiskolai felvétei - ezek voltak a hét hírei

Mennyit keresnek a tanárok az új jogviszonnyal? Minden, ami segíthet a középiskolai felvételiben. Interjúk pályát elhagyó tanárral és egy Tolkien kutatóval. Mutatjuk, hogy mik voltak a hét hírei.

Státusztörvény: hosszú és semmitmondó iromány az új szerződés

A pedagógusok új jogviszonya szerint íródott szerződésekben szereplő bérezések néhol még viccnek is rosszak. Bár papíron már a pedagógus I. fokozatnál is túllépheti a kereset az egymillió forintot, a pedagógusok szakszervezete szerint erről valójában szó sincs.

Egy Váci Tankerületi Központnál dolgozó pedagógus illetménye bruttó 21 forinttal fog emelkedni január 1-jétől. Nem ő az egyetlen, akinek nevetségesen kevés összeggel emelkedik csak a bére. Az új törvény miatt olyan esetről is tudunk, ahol a frissen vizsgázott mesterpedagógus bére 40 000 forinttal csökkent volna, ha aláírja a szerződését. A szakszervezet felhívta rá a figyelmet, hogy a szerződésben jogellenes adatok szerepelnek, azt az aláírást követően, utólag is meg lehet támadni.

Hamarosan indul a középiskolai felvételi

Október 20-ig kell a középiskoláknak meghirdetniük a nyílt napok dátumait és közzétenni a felvételi tájékoztatókat. Onnantól kezdve minden érintett negyedikes, hatodikos, illetve nyolcadikos számára fontos időszak kezdődik. Ezért összeszedtük nektek a lényeges információkat:

November 15-ig teheti közzé az Oktatási Hivatal azoknak a gimnáziumoknak a jegyzékét, ahol a diákok központi felvételit írhatnak - aminek jelentkezési határideje: november 30. Az írásbeli eredményekről 2024. február 19-ig értesítenek titeket az iskolák. A jelentkezési lapokat február 21-ig kell kitölteni a jelentkezési lapokat és kiválasztani azokat az iskolákat, ahova szívesen bekerülnétek. Sorrendmódosításra is van lehetőségetek február 8 és 10 között, majd a szóbeli felvételik március 4-én kezdődnek és 20-ig tartanak. A benyújtott felvételi kérelmekről május 22-ig dönt az igazgató, rendkívüli felvételit viszont egészen augusztus végéig hirdethetnek az intézmények.

Pedagógus bér – mennyi az annyi?

A Belügyminisztérium szerint a pedagógusok bére 2023-ban átlagosan bruttó 500 ezer forint körül alakulnak. Utánajártunk, hogy ez valóban így van-e. A státusztörvény szerint az alábbiakban alakulnak az egyes illetménysávok

  • Gyakornok: 440 000 Ft
  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft

A tényleges bérek kiszámítása viszont több szemponttól függ: a szakmai gyakorlat időtartamától, a már meglévők melletti egyéb, a munkakörben hasznosítható képzésektől, az önkéntesen vállalt extra feladatok mértékétől és a tanított tárgyak számától.

A valóság finoman szólva is sokkal inkább az, hogy a pedagógusok fizetése inkább az illetménysáv alsó határához közelít, mint a felsőhöz. Az eddigi visszajelzések alapján sok helyen nagyjából 5 százalékos fizetésemelést ajánlottak a tanároknak.

Érettségi statisztikák, középiskolai rangsor – segítség a megfelelő középiskola kiválasztásához

A középiskola kiválasztásánál kulcsfontosságú szempont, hogy hogyan teljesítenek a végzősök az érettségi vizsgákon. Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi az érettségi eredmények statisztikáit, ahol évekre visszamenőleg megnézhetitek, hol és milyen eredményeket értek el a diákok. Az adatbázisukban rákereshettek konkrét iskolákra vagy településekre. Akár a vizsgák sikerének arányára szűkítve is kereshettek, amiből megtudhatjátok, hogy milyen eredményeket értek el az iskolák az elmúlt években.

A legutóbbi 2023. tavaszi vizsgaidőszak eredményeit itt találjátok.

Így működik az Úszó Nemzeti Program a gyakorlatban

Az Úszó Nemzeti Program keretében 42 település, közel negyvenezer iskolás és óvodás gyereke tanul úszni az idei tanévben. Az ÚNP célja az, hogy a három korosztályt felölelő, a tantervbe beillesztett oktatásban résztvevő gyermekek mindegyike alapvető úszástudást szerezzen, ezzel is csökkentve a jövőbeli vízi balesetek kockázatát. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a programnak köszönhetően növekedjen az úszósport bázisa.

Minden korosztály 36 óra úszásoktatást kap ingyen a tanévben. Emellett az ingyenes felszerelést is kapnak hozzá a gyerekek, amit a szülők nagy pozitívumként élnek meg. Viszont már az első hetek után is voltak, akik negatív tapasztalattal távoztak a medencéből. Értesültünk olyan esetről, ahol annyit kiabált a gyerekekkel az egyik oktató, hogy az óra végére elment a hangja. A Magyar Úszó Szövetség megkeresésünkre azt válaszolta, hogy bizonyos követelményrendszerek alapján választják ki az oktatóikat. A helyi koordinátoroknak pedig heti jelentést kell adniuk az oktatásról, amik alapján túlnyomórészt pozitívak az eddigi eredmények.

A státusztörvény miatt pályáját elhagyó tanárral készítettünk interjút

Még szeptember 29-ig nyilatkozhatnak a pedagógusok az új törvény általi jogviszonyuk elfogadásáról. Azt még nem tudni, hogy ez hány további tanát távozását idézi még elő. Tóthné Őry Katinka magyar-angol szakos tanárnővel készített interjúnkban az oktatásban kialakult helyzetről beszélgettünk.

"Teljes képtelenségnek tűnik, hogy nem vagyok többé tanár. Fejben még nem tudtam elfogadni, hogy ennek vége van. A hivatás az olyan dolog, mint az ember életében a nagy szerelem: el lehet engedni, de mindig sóvárogni fogunk utána, ami hosszú távon nem egészséges."

- mondta a tanárnő az interjú során.

 

Barangolás Középföldén – egyetemi előadás indult J. R. R. Tolkien műveiből

Füzessy Tamás, magyar Tolkien kutatóval beszélgettünk arról, miért érdemes Tolkien munkásságával egyetemes szinten foglalkozni.

 

 

 

„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés” – szakértők mondták el a véleményüket a túl korai beiskolázásról Közoktatás Fuchs Viktória

„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés” – szakértők mondták el a véleményüket a túl korai beiskolázásról

Az iskolák nagy részében nincs elég idő, energia és szakember arra, hogy a problémákkal küzdő kisgyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Aki az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik, ami meghatározza a későbbi iskolai előmenetelét és önmagáról alkotott képét.