A Népszava értesülései szerint van olyan intézmény, ahol az alsóbb éves egyetemista tanárjelöltek általában „egyszerűbb” feladatokat látnak el – például napköziztetnek vagy felügyelnek –, de van, amikor eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására osztják be őket. A végzősöket sok helyen már az előző tanévben is alkalmazták. A kormány törvénybe is foglalta, hogy az utolsó éves pedagógushallgatókat a szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként is alkalmazhassák a tankerületek. Ez a jogszabály azonban az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes.

Van, amikor diploma sem kell a tanításhoz

Nem szabad elfelejteni, hogy a pedagógusképzés átalakult. Az egyéves szakmai gyakorlatot kettébontották. Ez azt jelenti, hogy az első félév kivételével a hallgatók minden évben résztvesznek valamilyen iskolai gyakorlaton. Ez lehet többek között óralátogatás vagy tanítás is, de ez utóbbi nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kívül az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen még pedagógusdiploma sem kell ahhoz, hogy valaki tanítson. Például testnevelésórát taníthat edző is. A természettudományos tantárgyak esetében pedig taníthat olyan is, akinek csak például biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, és vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is. A foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek.

Jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát

A Népszava érdeklődött a Klebelsberg Központnál (KK), phogy milyen jogszabályi alapja van annak, ha egyes intézményekben alsóbb éves, akár elsős pedagógushallgatókat alkalmaznak. A Klebersberg Központ azt választa, hogy a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek. A tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért.