Zökkenőmentes tanítás helyett tanárhiány, jogellenes tanítás és konténerek várták a diákokat az új tanév kezdetén. Az első tanítási héttel véget ért az őszi érettségire való jelentkezés is, most már csak az októberi vizsgákat kell várni. Mutatjuk mik voltak a hét fő hírei, amikre mindenképp érdemes egy pillantást vetni.

Zökkenőmentes iskolakezdés, legalább is a kormány szerint

Koránt sem indult fényesen az őszi iskolakezdés. Bár Belügyminisztérium állítása szerint minden rendben halad szeptemberben, az iskolai hírek nem erről árulkodnak. Számos helyen kényszermegoldásokat kellett alkalmazni, hogy egyáltalán az iskolák ki tudjanak nyitni.

Gulyás Gergely szerint a tanárok száma 2001 óta nem csökkent, a gyerekeké viszont igen, így jelenleg több tanár jut egy gyerekre, mint húsz éve. A gyakorlat szerint viszont 2023 második negyedévére 7620 betöltetlen álláshely van az oktatásban, ami az előző félévben még csak 6852 volt a KSH adatai szerint.

Több iskolának kellett bezárnia a tanárhiány miatt szerte az országban, ahol viszont elindulhatott a félév, ott más okozott gondot. Főként vidéken számos felújításra szoruló iskola épületének állapota miatt kénytelenek volt a tanulókat több különböző helyszínre áthelyezni, mivel a javítási munkálatokat nem sikerült befejezni. Olyan helyről is tudunk, ahol ennek okán konténerekben kell megoldaniuk a tanítást, viszont azok sem érkeztek meg mindenhova az ígért időre. Volt, ahol az iskola kapacitása nem bírta el a gyerekek létszámát a nem várt beiskolázások megnövekedése miatt.

A Monoki Kossuth Lajos Általános Iskolában a diákoknak jelenleg a nyolc kilométerrel arrébb található legyesbényei iskolába kell járniuk. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint ez már az előző félévben is így volt, akkor viszont energiatakarékossági okokból jártak át a szomszéd településre a diákok, most pedig azért, mert a monoki iskolaépület "egyébként is felújításra szorul."

 

 

 

Nincs tanár, de muszáj tanítani: jogellenes tanítási tippek végszükség esetére

Nem is bizonyíthatná jobban a tanárok hiányát a magyar oktatásban az, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít, és minden harmadik általános iskolában nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanító pedagógus tartja az órákat. Olyan intézmény is akad, ahol az alsós tanítóknak kell a felsős osztályokat is vinniük.

Több esetben olyanról is lehetett hallani, ahol pedagógiai asszisztens ad órát az alsó tagozatosknak. Zeller Judit a TASZ jogi szakértője úgy fogalmazott, ha szakóraként tartanak nyilván egy órát, amit egy nem szakos tanár vagy egy képesítés nélküli oktató tart, az jogellenes. Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.

A fennálló probléma okán több segélykérés is érkezett a szülők részéről, hogy kihez forduljanak az ügyben. A bírósági pereskedést nehezíti, hogy ebben a témában nincs gyakorlata a személyiségi jogi sérelmeknek. Ha a perben mégis pozitív döntés születik, akkor attól még maga a probléma - a tanárhiány - nem fog megoldódni, mivel tanárokat nem tud termelni a bíróság sem.

Emellett fontos megjegyezni, hogy nem szabad az ilyen helyzetekbe belenyugodni, viszont a jogi utaknál sikeresebb lehet, ha a szülők közös összefogással jelzik a hiányosságokat.

 

Határon túli magyar gyerekekbe fektet az állam

Az európai országok többségében az állam pénzzel támogatja az iskolakezdést. A legtöbb országban egyösszegű egyszeri támogatás jár a beiskolázásra. Például Ausztriában a 6-15 éves diákokat nevelő családok gyermekenként 100 eurót – körülbelül 38 ezer forintot - kapnak.

Magyarországon sem egységes, sem a rászoruló családoknak járó állami támogatás nem létezik. Az ingyenes tankönyveken kívül a kormány az iskolakezdést azzal „támogatja”, hogy a családi pótlékot – aminek összege a gyerekek számától függően 12 200-16 000 forint – utalja kicsit korábban, mint a többi havit. Általában a helyi önkormányzatok igyekeznek egy kisebb összeggel vagy utalvánnyal támogatni a családok iskolakezdését.

Emellett viszont a magyar állam a „Szülőföldön magyarul” nevű program keretében 100 ezer forintos támogatást ad az általános-, közép- vagy akár felsőoktatásban részt vevő diákok számára abban az esetben, ha tanulmányaikat magyarul végzik. Ez az összeg 2022-ben még csak 22 400 forint volt, aminek majdnem a négyszeresét kapták meg egy évvel később, idén ősszel. Maga a támogatás értékelendő és fontos, viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy az itthon élő magyar családok a szinte hasznavehetetlen ingyenes tankönyveken kívül semmilyen támogatást nem kapnak egy olyan kormánytól, ami sosem felejti el hangsúlyozni a családalapítás fontosságát.

 

Tovább folytatódik az Erasmus-ügy

Szeptemberben folytatódnak a tárgyalások az Erasmus támogatásáról Johannes Hahn uniós költségvetési biztossal. A januárban befagyasztott 21 alapítványi egyetem uniós támogatásainak ügye, amibe az Erasmus+ is beletartozik, még mindig megoldásra vár. Az akkori fennálló fő problémák egyike a kuratórium tagok személyei és azok pozíciói voltak, viszont azóta a rektorok helyzetének átgondolása is felmerült.

A külföldi csereprogram uniós finanszírozása 2024 második feléig biztosított. A Tempus Közalapítvány egyébként már döntött a 2024-es támogatások kiosztásáról, viszont ezt a támogatást az érintett egyetemek csak akkor kapják meg, ha addig sikerül megegyezni a bizottsággal.

A hétfői meghallgatáson Iliana Ivanova nem sok jót sugallt a jövőre nézve. A bolgár politikus azt mondta, hogy nem végezheti el azt, amit a magyar államnak kell megtennie. Sajnálja, hogy ezzel sok fiataltól vehetik el ezt a lehetőséget, de a szabályokat be kell tartania Magyarországnak. Az Európai Bizottság oktatásáért, kutatásáért, innovációért, kultúráért és ifjúságügyért felelős biztos nem tudta megmondani, hogy mikorra rendeződhetne az ügy, nem adhat határidőt arra, hogy Magyarország mikorra teljesítse a kéréseket.

 

Iskolai étkeztetés – kinek jár támogatás és kinek nem?

A 2023/24-es tanévben egy átlagos iskolai étkeztetés díja havi 15-20 ezer forintba kerül. Szociális feltételekhez kötötten a családok kedvezményesen vagy akár ingyen is igénybe vehetik a gyermekeik étkeztetését. Általánosságban viszont elmondható, hogy a kedvezményre jogosultak köre egyre jobban szűkül, ahogy növekszik a tanuló.

Míg a nagycsaládosok a bölcsödében és az óvodában ingyenes étkezést kapnak, addig az általános- és középiskolában már fizetni kell érte. Bölcsödében és óvodában is jár az ingyenes étkezés, ha a családban három vagy annál több gyermeket nevelnek. Ez már az általános- és középiskolában nem így van. Ott csak abban az esetben kapja meg ezt a fajta támogatást a család, ha a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy nevelésbe vették fel, vagy fogyatékkal élők intézményébe jár.

Féláron jár az étkezés az iskolában, ha nagycsaládból származik a tanuló, vagy abban az esetben, ha tartós beteg vagy fogyatékkal élő és nem jár neki az ingyenes étkeztetés. Ezen kívül a gyermekvédelemi kedvezményben részesülő diákoknak is jár a feláras étkeztetés.

 

Véget ért az őszi érettségire való jelentkezés – minden, amit tudni kell róla

Bár nem mindenhol ment zökkenőmentesen, volt, aki 10 órát állt sorba, hogy leadhassa jelentkezését, szeptember 5-én lezárult a 2023-as őszi érettségire való jelentkezés határideje.

Az őszi érettségin hét kategóriában lehet vizsgát tenni: rendes, szintfelmérő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát. Ha javítani szeretnétek a jegyeteken, vagy tavasszal nem mentetek el egy adott tárgyból, ezért most azt pótolnátok, akkor az őszi érettségin megtehetitek. Sokan azért mennek el újra, hogy javítóvizsgával vagy emelt szinttel utána bekerülhessenek az egyetemre.

A vizsgák 2023. október 13-án kezdődnek a nemzetiségi nyelv és az irodalom írásbelivel. Az írásbelik október 27-ig tartanak, amiből az első kötelező tárgy – a magyar nyelv és irodalom – október 16-án lesz, amit a matematika, a történelem és a választható tárgyak követnek. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 9-13., a középszintű szóbelik pedig november 20-24. között kerülnek megtartásra.

A vizsgák helyszíneit ebben a cikkünkben találjátok. Abban az esetben, ha tanulói vagy felnőttképzési jogviszonnyal rendelkeztek, az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti jogviszonyban (például előrehozott érettségi esetén) sikertelen lett a vizsgátok, és most javító- vagy pótló érettségit tennétek, vagy esetleg szakgimnáziumban tanultok és már rendelkeztek érettségi vizsgával, de egy szakmai tárgyból javító- vagy pótlóvizsgát tennétek, nektek nem kell fizetnetek az érettségiért. Minden más esetben viszont igen, aminek a költsége középszintű vizsga esetén a minimálbér 15, emelt szintű vizsga esetén pedig a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg.