A CKP többek között azt is felháborítónak tartja, hogy az ősztől induló honvédelem tantárgyat legfeljebb érettségivel rendelkező őrmesterek is taníthatják.

Kedden lejárt a státusztörvény végrehajtási rendelettervezetének a véleményezése, a számos oktatási civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) azonban felháborodott az egyeztetés módján. Ugyanis úgy látja, a kormány nem használta ki a jogszabályok adta lehetőségeket arra, hogy egyeztessen a szakértőkkel, ráadásul a 84 oldalas rendeletet a nyár közepén bocsátották társadalmi egyeztetésre, érdemi indoklás, összefoglaló és hatásvizsgálat nélkül, írja a hvg.hu.

Így közlésük szerint részletes elemzés helyett csak néhány, az oktatás minőségét és a pedagógusok autonómiáját közvetlenül érintő szabályozási gondra hívják fel a figyelmet 13 oldalon keresztül. A követelmények csökkentése – melyről mi is írtunk korábban – szerintük azt mutatja, hogy „a státusztörvényhez hasonlóan, ennek a rendeletnek is kiemelt célja a tanárhiány elfedése”.

„Ki gondolja komolyan, hogy egy földrajztanár 120 órás továbbképzéssel, vagyis mondjuk egy nyári, egy hónapos intenzív tanfolyam elvégzésével középiskolában tanítani tudja a fizikát?” – fogalmaznak. A CKP felháborítónak tartja, hogy az ősztől induló honvédelem tantárgyat legfeljebb érettségivel rendelkező őrmesterek is taníthatják. Szerintük az újonnan végzett pedagógusoknak felmenő rendszerben bevezetendő eskü is elősegítheti a felmondásokat, bár még nem tudni, mi lesz benne. „Ha csak annyit, hogy a gyerekek érdekét kell szem előtt tartani, akkor az eljárás felesleges, ha viszont világnézeti jellegű elköteleződéseket is jelent, akkor megengedhetetlen” – írják róla.

Emellett kifogásolják, hogy az igazgatói pályázatok esetén nem kerül vissza a korábbi véleményezési jog. Ahogyan bírálják a szerintük elavult minősítési rendszert és azt is, hogy továbbra sem derül ki egyértelműen, a megadott széles sávokon belül pontosan mennyivel is nőhet a tanárok fizetése. Ez utóbbi a szakszervezetek szerint szubjektív differenciálást eredményez, erre a Belügyminisztérium is reagált lapunknak nemrég. Mint fogalmaztak: „Az új struktúrában a tervezet tudatosan jelentős mozgásteret kíván biztosítani az igazgatóknak a bérezés területén azzal, hogy a differenciálásra vonatkozó irányadó szempontrendszert a törvény már tartalmazza.”