Tavaly átlagosan harminc százalékkal drágult az iskolai menza szeptemberben, akkor a szülők egy része több ezer forinttal magasabb számlákat kapott, mint korábban. Idén azonban nem kell ilyen drasztikus emelkedésre számítani, az étkeztetés módjában ugyanakkor bekövetkezhetnek változások a közeljövőben, sőt, van, ahol már tesztelik is az új módszert.
Szeptembertől szinte sehol nem terveznek áremelést a közétkeztetésben – mondta az Eduline-nak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke. Ennek több oka is van: egyrészt az élelmiszerárak is konszolidálódtak, – bár a Közszöv elnöke szerint helyesebb kifejezés az, hogy oda-vissza ugrálnak – másrészt a cégek is úgy érzik, hogy jelenleg van a közétkeztetési rendszerben annyi mozgástér, hogy ne kelljen belenyúlni az érvényben lévő árazásba.
Hatalmas különbségek országszerte
Zoltai Anna szerint országszerte óriási különbségek vannak a menzák árai között. Ennek az az oka, hogy a közétkeztetés térítési díját az önkormányzatok határozzák meg, tehát ahány önkormányzat, annyi féle díj van. Általában napi 600 és 1200 forint között mozog az étkezés ára, de fontos kiemelni, hogy a szülők által befizetett díj nem fedi le a teljes közétkeztetés költségeit:
"Három forrásból tevődik össze a közétkeztetés: vannak a befizetett díjak, amelyek a fogyasztói befizetések. Ez sok esetben még kevesebb, mint amennyit megállapít az önkormányzat, mert valamilyen szociális rászorulási alapon tud csökkenteni – ez a rész az összes költség nagyjából 23 százalékát jelenti. Ehhez hozzájárul a fenntartó, tehát az önkormányzat vagy az intézmény, ami körülbelül húsz százalékot tesz ki, vagy kicsivel kevesebbet. A legnagyobb arányban a terheket az állam viseli, ami összesen 57 százalék. 2023-ban az állami költségviselés összesen 101 milliárd 521 millió forintot jelent"
– részletezi.
Sokallják az árakat, mégis nagy a pazarlás
"Nem is gondolja végig a szülő, hogy mekkora költségeket kell még fedezni azon kívül, amit befizet. Ami számomra nagyon szomorú, hogy ezek ellenére óriási a pazarlás" – mondja a Közszöv elnöke, aki hozzátette, hogy rengeteg étel megmarad, nem kerül elfogyasztásra. Szerinte ki kellenne vizsgálni, hogy ennek mi lehet az oka, és nagyon fontos lenne a pazarlás megelőzés, mert úgy véli, ez az állapot már nem tartható fenn.
Az étkeztetők többféle eljárással is próbálkoztak a pazarlás megszüntetésére. Ezek közül az egyik leghatékonyabb, hogy svédasztalra teszik ki az ételt a gyerekeknek, akik így annyit szedhetnek, amennyit szeretnének, és abból, ami nekik szimpatikus. Ez a rendszer már Magyarországon is működik: az egyik vidéki, önkormányzati fenntartású középiskolában már két éve ilyen formában ebédelnek a diákok. Itt az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a hulladékmennyiség nyolcvan százaléka lecsökkenthető, ezen túl pedig azt is megfigyelték, hogy abból a korosztályból, amelyik a normál rendszerű menzából lemorzsolódik, felső tagozattól fölfelé visszaszivárog a diákok legalább fele.
"Magyarország legnagyobb étkeztetője, a Hungast már tizenkilenc konyhán bevezette tavaly, az év második felében a svédasztalt, és nekik is pozitív tapasztalataik vannak" – mondta Zoltai Anna arra a kérdésre, hogy mennyire elterjedt ez a módszer a hazai menzákon.
Megkeresésünkre a Hungast részletesebb információkat is közölt a szabadszedéses tálalási formáról. Voltak ugyanis korábban is hasonló próbálkozások, azonban jellemzően az érintett intézményekben egy menü volt minden nap, így csak a mennyiségi választás lehetőségét adta át a szolgáltató a fogyasztóknak, azt nem, hogy miből választhatnak. A Hungast csoport viszont az érintett tizenkilenc intézménybe kétféle menüsort szállít, így ezekben az iskolákban nem csak a mennyiségről dönthetnek a fogyasztók, hanem arról is, melyik lehetőséget választják.
"A közétkeztetésben Magyaroroszágon ötven kilogramm élelmiszer-hulladék jut átlagosan egy fogyasztóra évente. Ez az elrettentő adat jelentősen csökkenthető az új tálalási formával, így a bolygónk jövőéjért is tehetünk. A svédasztalos rendszer emellett fejleszti a gyerekek döntési képességét, valamint segíthet abban is, hogy több fajta ételt kóstoljanak meg, így akár olyan alapanyagokból készült ételeket is megkedvelhetnek, amiket korábban nem fogyasztottak"
– sorolta az étkeztetési forma előnyeit a cég kommunikációs igazgatója, aki kihangsúlyozta, hogy ez egyelőre egy teszt időszak, úgynevezett "próba-projekt", melynek tapasztalatai alapján képesek lesznek dönteni a hatásokról, és a jövőbeli szolgáltatásvégzésről. Eddig a tesztprogramban résztvevő intézmények irányából pozitív visszajelzéseket, az élelmiszer-hulladék csökkenésével és a gyerekek elégedettségével kapcsolatos várakozásaikat alátámasztó véleményeket kaptak.
