Magyar Pedagógiai Társaság elnöke: az uralkodó pártnak a választások előtt nem volt oktatási víziója Közoktatás
Tornyos Kata

Magyar Pedagógiai Társaság elnöke: az uralkodó pártnak a választások előtt nem volt oktatási víziója

A korábbiakhoz képest is jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésben. Komoly veszélyt jelent a funkcionális analfabétizmus terjedése, amely nem csak az emberek magánéletére lehet hatással, de a gazdaságban is komoly károkat eredményezhet.

A korábbiakhoz képest is jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésben. Komoly baj van a diákok szövegértési képességeivel, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában, a tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet. Így nehéz elképzelni, hogy ők később hogyan tudnának betanított munkán kívül mást elvégezni.

Az eredményekkel kapcsolatban Trencsényi Lászlóval, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökével készített iterjút a HírKlikk. Trencsényi szerint a rossz eredményekhez egyrészt az is hozzájárulhatott, hogy a tesztek online zajlanak, így a feladatok megoldásához digitális kompetenciákra is szükség van. A szakemberek többsége a fő okoknak azonban az erőltetett tempót, a kisiskolások olvasmányainak didaktikus unalmát és azt tartják, hogy az iskola nincs tekintettel az egyéni különbségekre.

"Ehhez képest én másodlagosnak vélem az „új vizualitás” jelenségeit, a TV-k manipuláló uralmát, ama bizonyos „kütyüket”. Annál is inkább, hiszen a közösségi média gyerekkori használata valójában egy újfajta írástudást aktivizál, a messengerező gyerekek többet írnak, mint korábban az obligát tábori üdvözlőlapokat küldözgető pajtások"

– mondta a pedagógiai kutató.

Modernizációra lenne szükség az olvasmánylista terén

Nehezen követhető nemzeti klasszikusok állnak hagyományosan a tantervek középpontjában. Az irodalomtanítás évtizedek óta jóformán elkerülte – pedig az óvoda szóbeliségében gazdagon érvényesült – a virágzó magyar gyermekirodalmat, gyermekköltészetet. A Harry Potter-jelenség minden olvasáskutatót meglepett. Lám, jó marketinggel divatot lehet csinálni az olvasásból is – véli Trencsényi László, de hozzátette, hogy ez a jelenség csak a középosztálynál van jelen.

"A funkcionális analfabétizmus kedvelése minden diktatúra érdeke"

"A választópolgárok „tusványosi hőbörgések”, s ennek alpári kommentjei nyomán készülnek a választásokra, az uralkodó pártnak a választások előtt például nem is volt nyilvánosságra hozott programja, oktatási víziója pláne nem"

- teszi hozzá a szakember.

Korábban írtunk arról, hogy a UNICEF felmérése szerint a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. Ez a jelenség Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent.

A múlt heti Kormányinfón az rtl.hu kompetenciamérésekre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, hogy a romlás oka a vidéki településeken nagyobb arányban tanuló roma származású gyerekek száma lehet, nem pedig a tanárhiány, de ennek elemzését inkább a szakemberekre, nem pedig a politikára bízza. Ez nagy felháborodást váltott ki, nyílt levélben hívták fel a civilek Gulyás Gergely figyelmét arra, hogy a roma gyerekek oktatási integrációja ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik, és a kialakult helyzetben nagy felelőssége van a kormánynak is.

Mi lenne a megoldás?

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint el kellene nyújtani az alsó tagozati oktatást, a tankötelezettséget pedig meg kellene hosszabbítani 18 évre. Az iskolákban biztosítani kellene a módszertani szabadság feltételeit, a tantervi szabályozásban a helyi tantervek, egyéni fejlesztési tervek felerősítése fontos lenne. Érdemes lenne növelni a kreatív írás módszereinek gyarapítását, gyerekközpontú Nemzeti alaptanterv (NAT) kellene, meg kéne őrizni az óvodai nevelésben feladatot vállaló szakemberek felsőfokú végzettségét, és támogatni kellene az iskolai és területi könyvtárakat és a művelődési intézményeket. Ő viszont úgy véli, hogy ezek helyett a fentiek "irracionális tagadása" a jellemző.

 


Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.