Felmérés: a magyarok kétharmada szerint oktatási reformra lenne szükség Közoktatás
Tarnay Kristóf Ábel

Felmérés: a magyarok kétharmada szerint oktatási reformra lenne szükség

Egyedül az egészségügyön változtatnának többen a Republikon friss kutatása szerint.

Néhány napja számoltunk be a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatásáról, mely szerint már a fiatalok is az oktatás helyzetét tartják az egyik legsúlyosabb problémának. Ebbe a trendbe illeszkedik a Republikon Intézet elégedettség-mérése is, melyből nem csak az derült ki, hogy a többség nehézkesnek és lassúnak érzi a közigazgatást, de arra is rákérdeztek, hol van szükség leginkább reformokra idehaza.

A válaszadók közül a második legtöbben, 65 százalék az oktatást jelölte meg,

ezt egyedül a közegészségügy előzte meg a maga 74 százalékával, írja a hvg360. Vagyis a válaszadók mintegy kétharmada változást várna oktatási téren. Emellett a lakhatást, a szociálpolitikát és a környezetvédelmet is sokan említették.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.