Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a PSZ népszavazása ellen Közoktatás
Székács Linda

Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a PSZ népszavazása ellen

Harminc napon belül kell döntést hoznia róla a Kúriának.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be valaki a Pedagógusok Szakszervezetének júniusban elfogadott két népszavazási kérdése ellen - tudta meg a Telex.

A PSZ akkori alelnökei, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás még márciusban nyújtottak be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottságnál, amellyel a alábbi öt kérdést szerették volna elfogadtatni:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”

„Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”

Mivel az NVB egyik kérdést sem hitelesítette, a szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, ami viszont jóváhagyta testnevelésre és a tantervre vontakozó kérdéseket. A Kúria döntésével szemben viszont nyolc munkanapon belül, azaz július 12-ig alkotmányjogi panasszal lehetett élni, amit valaki meg is tett. A bíróságnak harminc napon belül kell elbírálnia a panaszt, amit ha elutasítanak, a PSZ megkezdheti az aláírásgyűjtést, ami szükséges a népszavazás kiírásához.

Ahhoz ugyanis, hogy az Országgyűlés legalább mérlegelje a népszavazás elrendelését, százhúz napon belül legalább százezer aláírást kell összegyűjtenie a szakszervezetnek, a szavazás kötelező elrendeléséhez pedig összesen kétszázezret.

 

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.