Szerinte a leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
Bár a sokat vitatott státusztörvény keddi elfogadása óta petíció is indult és már a parlamenti szavazás előtt a hivatalánál virrasztók követelték az ellenkezőjét, Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön aláírta az elfogadott jogszabályt és elrendelte annak kihirdetését, derül ki az államfő közleményéből. Amely bár az eredetileg közzétett tervezetet a „sokak által joggal kifogásolt” jelzővel illette, azt tartalmazza, hogy annak leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
„Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”
– fogalmaz Novák Katalin. Szerinte „az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját”. Arról is ír, az oktatásügyről érdemes a jövőben valódi társadalmi vitát folytatni.
„Sok lényeges, megoldandó feladat van még: elsősorban a tanári bérek érdemi emelése és a pedagógusok megbecsültségének biztosítása igényel további lépéseket. Ezért azt kérem a magyar politikai élet minden szereplőjétől és az uniós intézményektől, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar pedagógusok érdemi béremeléséhez szükséges források mihamarabb rendelkezésre álljanak” – tette hozzá.
A státusztörvény a korábban a parlament honlapjára feltöltött szövegezése alapján jövő szombaton, július 15-én életbe is lép, de maga a jogállás-váltás, azaz a pedagógusok közalkalmazotti státuszának megszűnése csak 2024 januárban történik meg. Korábban írtunk arról, hogy az Európai Bizottság vizsgálni fogja a törvényt a részletszabályokkal együtt, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig még az elfogadás napján azt közölte, hogy az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni annak egyes pontjait, amelyek a szakszervezet szerint alkotmányellenesek.
(Kiemelt kép: Facebook / Novák Katalin)
