Átalakítaná az óvodapedagógus-képzést a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az ELTE Tanító-és Óvóképző Kara szerint azonban az intézkedés többet ártana, mint segítene az óvodai helyzeten.

Társadalmi és szakmai egyeztetést indított a Kulturális és Innovációs Minisztérium az óvodapedagógus-képzés megújításáról, amely a törvénytervezet szövege szerint új alapokra állítaná az óvodapedagógus-képzést és "a köznevelés rendszerétől elkülönülten, önállóan működő, a gazdasági változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszert" hozna létre. A KIM péntek reggeli közleménye szerint a javaslat a "kompetenciák kiszélesítése érdekében lehetőséget teremt arra is, hogy az óvodapedagógusok két éves képzéssel tanítói diplomát szerezzenek, ezzel könnyítve a gyermekek óvoda és iskola közötti átmenetét", továbbá az óvodai nevelő képzést az öt éves technikumi rendszerbe illesztenék, melynek eredményeként a KIM szerint bővülne "az óvodások fejlődését támogatók száma is", akik a diplomás óvodapedagógusok munkáját segítenék.

Hozzáteszik: az újdonságok között jelenik meg továbbá az a lehetőség is, amely szerint egy adott tanári területhez kapcsolódó szakmai diplomával rendelkezők mindössze két vagy három félév alatt tanári képesítést szerezhetnek. A nemrég elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás pedig lehetővé teszi az egyetemek és főiskolák számára, hogy pedagógusképző központokat hozzanak létre, amelyek képzési tartalmáért felelős testületében a tagok fele gyakorló pedagógus - írják.

A képzés megújítása ellen az ELTE Tanító-és Óvóképző Kara Facebookon tiltakozott. A közösségi oldalon megjelent szakmai véleményükben azt írják, nem értenek egyet az óvodai nevelő képesítés létesítésével, mivel az óvodapedagógusok munkája magas szintű egyetemi végzettséget követel meg. Helyette azt javasolják, hogy a külföldi törekvésekhez igazodva Magyarországon is hozzanak létre óvodapedagógiai mesterképzéseket az egyetemeken.

 

Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését

- írják.