Annyira kevés a fizetés, hogy nem engedhetem már meg magamnak ezt a drága hobbit – pályaelhagyó tanárok vallottak Közoktatás
Eduline

Annyira kevés a fizetés, hogy nem engedhetem már meg magamnak ezt a drága hobbit – pályaelhagyó tanárok vallottak

Nem egy munkát, hanem a hivatásukat hagyták ott azok a tanárok, akik egzisztenciális okokból döntöttek a pályaelhagyás mellett.

Nem munkát, hanem hivatást vállaltak azok, akik tanárnak mentek – derül ki azoknak a volt tanároknak a szavaiból, akik az RTL Fókusz című műsorának nyilatkoztak, miután a pályaelhagyás mellett döntöttek. A csatornának olyan pedagógusok szólaltak meg, akik a tanári pálya elhagyásával életük álmának elhagyása mellett döntöttek valójában. Ha ez életük álma, akkor miért szállnak ki? Mert hatalmas a terhelés és nagyon kevés a fizetés – ilyen körülmények mellett pedig szerintük már nem éri meg iskolában dolgozni.

Czédly Mariann 31 évig volt tanár, kis szobájában 31 évnyi munka emlékei sorakoznak fel: diákoktól kapott emléktárgyak, amiket nem volt szíve kidobni. A volt tanár elmondása szerint azért nem hajlandó a tárgyak közül semmit kidobni, mert amikor bemegy a szobába, úgy érzi, hogy még mindig a diákok között lehet. Elmondása szerint élete legfájóbb döntése volt, amikor szeptemberben felmondott az iskolában.

Czédly a műsornak arról beszélt, hogy rengeteg munkára jelentkezett, köztük például takarítói állásokra is. Végül egy gyorsétteremben helyezkedett el. A volt tanár kamaszkora óta tanítani akart. „Ugyan nagyon sok kudarccal is jár ez a pálya, de a jó képességű tanítványok, vagy egy nagyon gyenge képességű tanulónak a felhozatala egy közepes szintre például az olyan sikerélményeket ad, ami szerintem más pályán nincs” – magyarázta hivatásáról.

Szendrey Zoltán szintén pályaelhagyó, ő arról beszélt, hogy a fiatal generáció szemében még látni az igazságérzetet, „és mindig bízom abban, hogy ők majd építenek egy szebb új világot, és hogy ehhez valamit én hozzá tudok tenni”. Szendrey szintén több évtizedes tanári pályát hagyott ott, amikor három diplomás létére elhagyta a pályát. Ő is azt mondja, hogy hiába az akarat és a hivatástudat, az utóbbi néhány évben egyre nőtt bennük az elégedetlenség, hiszen a papírmunka sok, a fizetés csak a hónap feléig elég, energiája pedig pont arra nem marad, ami miatt anno tanárnak állt: a gyerekekre.

„Annyira kevés a fizetés, hogy nem engedhetem már meg magamnak ezt a drága hobbit, úgyhogy jelenleg kereskedelmi iskolába járok, eladónak tanulok” – magyarázta Szendrey.

Felesége, Zsuzsa rajztanár volt, most babahordozást tanít anyukáknak. Ő volt az, aki előbb 12 év munka után belefáradt a tanításba. A tanítástól végleg elszakadni azonban egyikük sem tudott: nyárra közösen szerveznek tábort gyerekeknek.