Az oktatásért felelős államtitkárnak a törvénytervezet minden kifogásolt pontjára van válasza, miközben az Európai Parlament vezetői már a bizottság közbelépését szorgalmazzák.

"Aki többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával vagy a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, aki célokat tűz ki maga elé, és eléri azokat, az százezrekkel többet vihet majd haza, mint mások" - mondta Rétvári Bence oktatásért felelős államtitkár az Origó szerdán megjelent interjújában, amit az MTI idézett.

Az államtitkár szinte szóról szóra ugyanazt mondta el, amit korábban már többször is hangoztatott. Szerinte ahogy megkapják a Magyarországnak uniós járó forrásokat, tovább emelik a pedagógusok bérét a korábban már bejelentett több lépcsős programban, mely szerint három év alatt mintegy 75 százalékkal növelnék a fizetéseket.

Ha megérkeznek az EU-s források, másnaptól 561 ezer forint lesz a pedagógus átlagbér, ráadásul a különbözet január 1-ig visszamenőlegesen is jár. Jövőre 681 ezer forint, 2025 januárjára pedig 800 ezer forint a kormány tervei szerint a pedagógus-átlagbér

- ismételte meg a kormány ígéretét.

Mindezek mellett Rétvári a státusztörvény több pontjáról is beszélt és cáfolta a szakszervezetek által kifejezetten károsnak ítélt pontokat arra hivatkozva, hogy azok "nem elmagyarázzák a törvényt a pedagógusoknak, hanem belemagyaráznak minél több ijesztő valótlanságot, hogy ezzel is a kormány ellen hangolják őket".

Arra a felvetésre, hogy a tervezetben írtak alapján valóban meghosszabbodik-e a tanév egy hónappal, Rétvári Bence úgy válaszolt: az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév egy hónappal történő meghosszabbítását, ha közben felmerül valamilyen el nem hárítható ok, például járvány, ami miatt a tanítás lehetetlenné válik, és így az év végén kell pótolni a tananyagot. A tanárok átirányíthatóságáról azt mondta: most is lehetséges, hogy egy tanárt tankerületen belül másik iskolába rendelnek ki, "mindössze" annyi történt, hogy ennek időtartama két hónapról egy évre módosul, a próbaidő pedig azért hosszabbodik hat hónapra, hogy a tanulók érdekeit előtérbe helyezve az a tanítási félévekhez igazodjon, és ne évközben legyenek tanárváltások, amik a tanulók teljesítményét is befolyásolhatják.

Rétvári Bence arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek szerint csökken a nevelőtestület autonómiája, azt mondta: továbbra is az iskola tesz javaslatot a szabályzatokra, a változás az, hogy egyes szabályzatokat a tankerület hagy jóvá. Nem előnyös a diákoknak ugyanis, ha a környékükön minden iskola ugyanazt a profilt választja magának, így a diákok szűkebb kínálatból választhatnak. A családoknak az az előnyös, ha a közelben minél többféle profilú iskola megtalálható. Ezért kap lehetőséget a tankerület, hogy "szélesebb látószögből próbáljon megfelelni a beiskolázandó gyerekek igényeinek" - fejtette ki az államtitkár, aki szerint a kormány minden brüsszeli megállapodást megtartott, ezért a támogatások megérkezése már "nem rajtuk múlik":

A státusztörvényt a kormány magyarázkodása ellenére már az Európai Parlament is kifogásolja, melynek öt frakcióvezetője az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez fordult, hogy kifejezzék aggodalmukat a magyarországi jogalkotással kapcsolatban, amik állításuk szerint a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia további romlásához vezetnek Magyarországon, ezért arra kérik az elnököt, hogy ne fizessék ki a támogatásokat az országnak.

Az egyenlőség, az emberi méltóság és az alapvető jogok az EU alapításának központi elemei, és bízunk az Ön elkötelezettségében, hogy hatékony lépéseket tesz, ha egy tagállam szándékosan megsérti ezeket az uniós értékeket

- írják.