Tanárokat kérdezett meg a Társadalomkutató Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete a kormány teljesítményértékelési rendszeréről - az eredmények alapján van még mit fejleszteni a terveken.

A tanárok többsége a fejlesztő értékelésekkel egyetért(ene), de a büntető, jutalmazó értékelési rendszerekkel már nem. A pedagógusok nagy része belső értékelési rendszert vezetne be, a kívülről érkező értékeléseket - mivel egy külső szakértő nem lát rá a mindennapi munkára - elutasítják. Most ismertette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a friss, tanárok körében végzett felmérését, amiben a kormány tervezetének azon kérdéseit bocsátották vitára, melyekben korábban sem volt egyetértés.

Az értékelés során a tanárok többsége azt várja, hogy azok értékeljék őket, akik ismerik a munkájukat. Fontosnak tartják az önértékelést, a kollégák szakmai véleményét és az intézményvezető meglátásait is. A diákok és a szülők véleménye is fontos lehet, de a megkérdezettek szerint ők szakmailag nem látnak rá a tanári munkára.

Mi alapján értékelnének?

A tanárok nem örülnének, ha a pedagógusértékelési rendszernek része lenne a diákok hiányzásának száma, vagy az öltözködés és médiában megosztott posztok, vagy az országos mérések eredményei - ezek egy része nem objektív szakmai kérdés, a másik részére pedig nincs ráhatása a tanároknak. A tanárok az ingyen többletmunka kapcsán is egyértelműen nyilatkoztak: elutasítják azt, hogy ez része legyen a tervezett teljesítményértékelésnek.

A bérek rendezése is előkerült, persze továbbra sem ez az egyetlen követelése a pedagógusoknak - tette hozzá a sajtótájékoztatón Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A bérrendezés mellett a ténylegesen elvégzett munka kifizetését várják a tanárok, de 5-ből 3-pontot adnának rá, ha ez egy bérpótlékként jelenne meg a fizetésükben. A kutatásból az is kiderült, hogy a tanárok egyértelműen elutasítják a kormány azon tervét is, hogy a pedagógusokat egy új struktúrában, a közalkalmazotti jogviszonyból kiemelve kezelnék.