A cikk elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.

„Már nem választás kérdésre, foglalkozunk-e a klímaváltozással. Egyre jobban alakítja a jövőnket, valamilyen fenntarthatósági törekvést minden területen meg lehet valósítani. Mindegy, merre megy az ember, mindenhol el tud indítani jó változásokat” – mondja Tóth Lázár, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium tizedikes diákja, aki a Trifolium nevű csapat tagjaként, Icha Bálinttal és Horváth Nándorral együtt megnyerte a Középiskolai MTA Alumni Program kifejezetten a klímaváltozásra és a fenntartható fejlődésre fókuszáló, hónapokig tartó tanulmányi versenyét.

Korábban már többször írtunk a versenyről, amelyre magyarországi és határon túli iskolák 9-12. évfolyamos diákjainak jelentkezését várták. A lehetőséget olyan influenszerek is népszerűsítették, mint Döbrösi Laura színésznő és klímaaktivista, vagy az Instagramon több mint 200 ezer követővel rendelkező Pumped Gabo, aki visszatérő résztvevője a klímatüntetéseknek és a különböző fenntarthatósági akcióknak. A versenyre végül 686 háromfős csapat és körülbelül 300 felkészítő tanár jelentkezett.

Mik azok az ökokörök?

A két online fordulóból és az élő döntőből álló verseny első körének teljesítésére két hetük volt a csapatoknak. Többek között olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint hogy mit jelent a közösségi gazdálkodás, mik azok az ökokörök, vagy milyen légköri alkotóelem felelős az emberi eredetű üvegházhatás erősödéséért. Egyik kérdés sem volt egyszerű, a versenyzők így aztán többször is visszatérhettek a feladatsorhoz, és módosíthatták a válaszaikat a november eleji leadási határidőig.

„Az órák után az iskolában a csapat tagjai angol nyelvű forrásokat olvastak. Intenzív közös munka zajlott, ahol elakadtak vagy érdekességre leltek, ott megálltunk, és megbeszéltük. A teszt csapatépítő jellegű feladat volt” – mondja a fordulóról Nagyné dr. Molnár Melinda, a csapat mentortanára.

Tetőkert és hőszivattyú

A második fordulóba a 686 csapat közül már csak 152 jutott tovább – ők egy újabb tesztet töltöttek ki, illetve egy rövid videót és egy esszét is készíteniük kellett. Nem volt könnyű dolguk: az esszében arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogyan csökkentenék iskolájuk karbonlábnyomát bruttó 20 millió forintból.

A Gödöllői Református Líceum Gimnázium három diákja komplex tervvel állt elő. „Sokféle módszer van arra, hogy a karbonlábnyomunkat, az energiafelhasználásunkat csökkentsük, így sokféle módszert néztünk át az esszé megírása előtt. Ez azért jó, mert azt jelenti, hogy a világ különböző pontjain élő embereknek hatékony lehetőségeik vannak arra, hogy harcoljanak a klímaváltozás ellen” – mondja Lázár. A csapat úgy döntött, iskolájuk fűtési rendszerét korszerűsítenék, de a 20 millió forintos limit miatt csak részleges modernizáció jöhetett szóba, így egy hőszivattyú beszerzése került a tervükbe, amely nemcsak a gimnázium karbonlábnyomát, de kiadásait is csökkentené. Emellett egy tetőkert kialakítását is javasolták, ez – teszik hozzá – „amellett, hogy szénmegkötő funkciója van, rekreációs terület is, így a mentális egészség megtartása szempontjából is fontos szerepet tölthetne be”. A növények öntözését legalább részben az esővíz hasznosításával oldanák meg.

Egy tárgy 2061-ből

A verseny döntőjét március elején tartották a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Horváth Nándor azt mondja, a döntő volt a legnagyobb kihívás, ez volt a verseny legnehezebb része. Nem véletlenül: a csapatoknak a felkészítő tanárok, szurkoló vendégek és kutatók, na meg az eseményt online, az MTA Youtube-csatornáján követők előtt kellett többek között kvízkérdésekre válaszolniuk, majd megtartaniuk egy egészen különleges prezentációt.

„Hozzatok magatokkal egy tárgyat 2061-ből, és mondjátok el, hogy miért lesz fontos a klímaváltozás szempontjából” – ez volt a feladat. A gödöllői csapat egy DNS-spirált vitt magával, a megoldásuk középpontjában ugyanis a génmódosítás állt. Olyan technológiát akartak választani, amelyben sok a potenciál – a klímavédelem és a fenntarthatóság eszközeként is lehet használni. „Más ötleteink is voltak, gondoltunk többek között a fúziós erőműre is, de ezekről szinte mindenki hallott, sokszor jelennek meg a témáról cikkek. A génmódosításról viszont – bár már ma is széleskörűen használják – az emberek nagyo keveset tudnak. Esetleg hallottak már arról, hogy vannak gmo-s termékek, de nem tudják, hogy ez pontosan mit jelent” – magyarázza Bálint.

Mentortanáruk elégedett volt a kiválasztott „tárggyal”. „Ezek a gyerekek hihetetlenül intelligensek, tudták, hogy olyat kell kitalálni, ami nem szokványos. Spontán, maguktól ilyen ötleteket dobtak be, remekül adaptálva a tantárgyi tudásukat, az olvasott anyagokat” – mondja Nagyné dr. Molnár Melinda.

És ha már a fúziós erőmű szóba került: a gödöllői csapat megnyerte a versenyt és a fődíjat, egy többnapos szakmai utazást Dél-Franciaországba, az épülő ITER kísérleti fúziós erőműbe. A többiek sem jártak azonban rosszul: a döntőbe jutott minden diák egy tabletet kapott, felkészítőtanáraikat pedig ajándékutalvánnyal díjazták.

Mit tesznek a diákok?

Amikor arról kérdezzük a csapat tagjait, hogy a mindennapokban – „kicsiben” – mit tesznek a klímavédelemért, Nándor úgy válaszol, „nyilván az alap, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet”, mind a hárman próbálnak minél fenntarthatóbb életformát kialakítani. Mentortanáruk úgy látja, számukra ez már természetes. „A tantervekben egyre több helyen jelenik meg ez a téma – nem csak kémiából, földrajzból, biológiából, más tárgyak ismeretanyagában is milliószor találkoznak vele” – mondja, hozzátéve: a versenyeredményben éppen ezért a fiúkat tanító fizika-, kémia- és földrajztanár munkája is benne van.

„Ráadásul az iskolában is vannak olyan programok, amelyek kifejezetten a klímavédelem, a fenntarthatóság témakörét járják körül – ilyen például a PET-palackok hasznosítása. Gödöllő egyébként hagyományosan nyitott a zöld kezdeményezésekre, ezekben minden gimnázium részt vesz. Ráadásul a fiúk olyan családi közegből érkeznek, ahol ez benne van a családi gondolkodásban – akár egy nagybevásárlásban is, hogy hogyan töltsük fel a hűtőt, és hogyan ne pazaroljunk. Azt hiszem, hogy ez a három dolog kell ahhoz, hogy egy olyan nemzedék szülessen, amely számára természetes, hogy létezik a fenntarthatósági szemlélet” – magyarázza.

Szívesen megnéznétek, hogyan oldották meg a döntős csapatok a különböző feladatokat? Itt nézhetitek meg a döntőt:

A cikk a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.