TASZ: a véleménye miatt senkit nem lehet kirúgni, a tiltakozó tanárokat sem Közoktatás
Eduline

TASZ: a véleménye miatt senkit nem lehet kirúgni, a tiltakozó tanárokat sem

Fontos ítéletet hozott a Kúria, a sztrájk mint politikai véleménynyilvánítás nem lehet ok a munkavállaló elbocsátására – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szerint ez a döntés megerősítést jelent a tiltakozó pedagógusoknak is.

A TASZ azt írja, Faur Annát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóját 2020 novemberében, próbaideje alatt rúgták ki – meggyőződése szerint azért, mert támogatta az SZFE dolgozóinak sztrájkköveteléseit, és aktívan részt vett a dolgozói sztrájkban. Bár próbaidő alatt a felmondást nem kell indokolni, a döntés ilyenkor sem lehet megtorló jellegű.

A bíróság első-, majd másofokon is kimondta, hogy az SZFE jogellenesen megkülönböztette Faur Annát, amikor politikai véleményének megtorlásaként megszüntette a jogviszonyát.

A Kúria úgy ítélte meg, hogy egy munkavállalónak a sztrájkolás, a sztrájkkövetelések és a tiltakozás támogatása személyisége lényeges eleme.

„Azt is megállapították, hogy ha a dolgozók sztrájkkövetelései önmagukban is politikai véleményt fejeznek ki, ahogy ez az SZFE és a tiltakozó pedagógusok esetében is igaz, akkor ezek messze túlmutatnak a csupán a munkaviszonyt érintő követeléseken. A Kúria döntése megerősítést jelent az aktuálisan sztrájkoló pedagógusoknak is, ugyanis  egyértelművé teszi: a sztrájkban való aktív részvétel, illetve annak kimutatása, hogy ha valaki elkötelezett a sztrájkkövetelések iránt olyan véleménynek minősül, amely védett a diszkriminációval szemben. A jogszabály szerint sztrájkolás miatt egyébként sem lehet senkit kirúgni, de az ítélettel a Kúria megerősítette, hogy még próbaidő alatt sem lehet valakit azért eltávolítani, mert a munkáltatónak nem tetszik a véleménye, ami akár csupán a sztrájkhoz való csatlakozás is lehet. A Kúria döntésétől más bíróságok csak kivételesen indokolt esetben térhetnek el, így ez a döntés minden munkavállalónak hivatkozási alapként szolgálhat” – írja a TASZ, hozzátéve: továbbra is segítséget nyújtanak azoknak a pedagógusoknak, akik politikai véleményük miatt hátrányos helyzetbe kerülnek.

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek Érettségi-felvételi Gál Luca

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek

A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.