Romániában is tüntetnek a tanárok Közoktatás
eduline/mti

Romániában is tüntetnek a tanárok

A romániai oktatási rendszer 350 ezer alkalmazottja számára követelt béremelést három országos szakszervezeti szövetség több száz képviselője szerdán Bukarestben.

Az érdekképviseletek küldöttei jelképes "sztrájkőrségbe" álltak a kormány székháza elé, és a tényleges munkabeszüntetést is kilátásba helyezték, ha a döntéshozók nem hajlandók a méltó bérezésért konkrét lépéseket tenni.

"Az alacsony fizetések miatt nagyon kevés fiatal választja a pedagógusi hivatást, az idősebb korosztály pedig amint lehet, nyugdíjba vonul. Az utóbbi években ahelyett, hogy csökkent volna, egyre csak növekszik a rendszerben a szakképzetlen pedagógusok száma" - ecsetelte a kialakult helyzetet az egyik pedagógus-szakszervezet közleménye.

Az ország valamennyi megyéjéből összesereglett több száz szakszervezeti képviselő azt is sérelmezte, hogy az iskolai kisegítő személyzet alapbére idén sem érte el a közalkalmazotti bértörvényben tavalyra előirányzott bérszintet, és még mindig nem haladja meg az 1800-2300 lejt (144 000 - 184 000 forint), ami az évi 16 százalékot meghaladó infláció közepette tovább növelte elszegényedésük mértékét.

A tüntetők "Ha minőséget akartok azt oktatában, adjatok minőségi béreket!", "Az ország jövője az osztálytermekben van", "A túlórapénzek kifizetését követeljük!" feliratú molinókat emeltek a magasba, és a közalkalmazotti bértörvény által előírt, de rendre elnapolt béremelések folyósítását sürgető rigmusokat skandáltak.

Romániában a közalkalmazotti bérek 56 százalékos lépcsőzetes emeléséről hozott törvényt 2017-ben az akkori szociáldemokrata kormánytöbbség. Az ebben előirányzott béremelésekre aztán mégsem volt költségvetési fedezet, ám nem a törvényt módosították, hanem az alkalmazását halasztották el.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.