A Brassó Utcai Általános Iskolában ma nem sztrájkolnak, szerintük a megmozdulás immár hitelét vesztette Közoktatás
Eduline

A Brassó Utcai Általános Iskolában ma nem sztrájkolnak, szerintük a megmozdulás immár hitelét vesztette

Az iskola tanárai egyébként korábban többször is részt vettek tiltakozásokban, polgári engedetlenségi akcióban és sztrájkban is. Úgy érzik, a központi megmozdulások viszont egyáltalán nem vezettek eddig célra.

A január 23-án induló országos sztrájkban NEM VESZÜNK RÉSZT, mert számunkra az ellehetetlenített sztrájktörvény (az óráink felét meg kell tartanunk, és ha nincs elég ember, akkor fel KELL FÜGGESZTENÜNK A SZTRÁJKOT) miatt ez a megmozdulás immár hitelét vesztette, nem értünk el vele semmilyen célt, semmilyen észszerű lehetőséget nem ad a tiltakozásunk kifejezésére, a tárgyalások megindítására”

- idézi a 444.hu a XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskola tanárainak közös nyilatkozatát. Az iskola pedagógusai, nevelést-oktatást segítő munkatársai szerint „esély sem látszik arra, hogy a normális oktatási rendszert, a törvényességet tiszteletben tartaná a kormány". Hozzáteszik, a kirúgott tanárok ügyében nem indult semmilyen tárgyalás, és a "fizetett kormányzati hangadókkal pocskondiázzák a munkájukat".

Kitérnek a nemrég megjelent rendeletre is, ami miatt úgy érzik, hogy „ez a fenyegetettség, fenyegetés, bizonytalanságban tartás” az emberi mivoltukat, önbecsülésüket veszi semmibe.  Ahogy mi is megírtuk, az idézett jogszabály alapján a munkáltatónak ezentúl nem tizenöt napja lesz elbocsátani azt a pedagógust, aki szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi, hanem több.

Azt írják, a központilag meghirdetett megmozdulásokkal nem értek célt, „sőt, a minisztérium ahelyett, hogy megoldást keresett volna a pedagógusok követeléseire, még fenyegetőbbé, még cinikusabbá vált”. Emiatt az országos sztrájkot „a kormány időhúzó, szemérmetlen, minket nevetség tárgyává tevő céljainak elősegítőjeként” látják.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.