Hat nap és száznyolcvan kilométer után érkezett meg a Tudásmenet Miskolcról Budapestre, a tanárok, diákok és a szakszervezetek szombaton a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt tartottak tiltakozást.

Több százan gyűltek össze szombat délután a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahonnan először bocsátottak el azonnali hatállyal ősszel tiltakozó tanárokat. A tiltakozók már az iskola felé tartó menet alatt hosszan tapsolták azokat, akik a 180 kilométeres távot végig gyalogolták Miskolctól a fővárosi gimnáziumig. Többször is felhangzott a jól ismert "nincs tanár, nincs jövő", "szabad ország, szabad oktatás" és a "sztrájk alapjog" is.

„Január 7-én, szombaton 5 órára tüntetést hirdetünk meg, hogy megünnepeljük a Tudásmenet Budapestre érkezését, és hogy megmutassuk: 2022 csak a kezdete volt az oktatási mozgalomnak!” – írták a szervezők az esemény Facebook-oldalán.

Berta Beáta, az esemény háziasszonya, egyben a Tanítanék Mozgalom tagja és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára hangsúlyozta, nagyon örül, hogy sokan eljöttek. Felsorolta az elmúlt hónap eseményeit, megemlítette a Belügyminisztérium decemberi kerekasztalbeszélgetését. Hangsúlyozta, most konkrét lépésekre van szükség, amiket szakértőktől várnának.

A 180 kilométert Miskolc és Budapest között végül öten teljesítették. A résztvevők - Szűcs Tamás (PDSZ), Totyik Tamás (PSZ), Gosztonyi Gábor (PSZ) és Kovács Balázs, aki civilként vett részt az akcióban - elmondták, remélik, hamarosan megszületik egy szabad, független gyermekbarát oktatás. Gosztonyi Gábor egy Forst Gump-idézettel jelentkezett be: "elfáradtam", mondta, majd hozzátette, "megérkeztünk 2023-ba és idén mindent megoldunk". A szakszervezeti vezetők elmondták, kipihenik az út fáradalmait, de utána folytatják.

Az eseményen beszédet mondott Strbka Anna, diák, az Egységes Diákfront (EDF) tagja és Rácz Béla, roma közösségszervező, aktivista, szülő is. Az EDF képviselője kiemelte, a diákok is folytatni fogják a tiltakozást és az akciókat, ugyanis "az oktatás nemzeti ügy" - hangsúlyozta. A jövőben több vidéki fórumot is tartanak majd - mondta -, január 31-én pedig ismét országos ülősztrájkot tartanak majd.

Az esemény végén a tüntetés háziasszonya elmondta, 14 tanárt rúgtak eddig ki polgári engedetlenségért, a belügyminisztérium szerint pedig 2018-an tiltakoztak így, azonban az továbbra is kérdés, hogyan választották ki közülük azt a 14 tanárt, akit végül kirúgtak. "Magyarországon tényleg minden megtörténhet, bizonyította ez is" - mondta. Majd hangsúlyozta, most nem szabad megállni, ha folytatják, „akkor nem lesz hiábavalóak az eddigi áldozatok”.

A tüntetésen ott volt két pécsi tanár is, egyikőjük az a Tölgyfa Gergely, akit próbaideje alatt, indoklás nélkül, de vélhetően szintén polgári engedetlenség miatt bocsátottak el iskolájából tavaly. Elmondták, azért vannak itt, mert a „főnöküket mentornak, a diákokat tükörnek, a munkájukat pedig érteknek tartják”. A sztrájkjogukat megcsorbították, a jelenlegi oktatási rendszer pedig nem a diákok és tanárok érdekeit szolgálják – hangsúlyozták. Szerintük a jövőben ki kell dolgozni a szakmai ajánlataikat, jobban ki kell építeni a helyi közösségeket és szerveződni kell.

Száznyolcvan kilométert gyalogoltak

A Tudásmenet résztvevői hétfőn indultak el a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól - nem véletlen, hogy ott vette kezdetét a rendhagyó túra, szeptemberben a Herman igazgatóhelyettesét ugyanis azért mentették fel pozíciójából, mert részt vett a polgári engedetlenségi akcióban.

Hat nap alatt a csoport – amelynek tagja volt többek között a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke – száznyolcvan kilométert gyalogolt, délutánonként oktatási fórumokat, beszélgetéseket tartottak, így is ráirányítva a figyelmet az oktatás problémáira.