A színházi rendező szerint azok a pedagógusok, akik nem állnak ki a kirúgott kollégáik mellett, alkalmatlanok arra, hogy autonómiára neveljék a gyerekeket.

A bátrak azok, akik a szívükre hallgatnak, polgárként viselkednek, kiállnak a maguk, kollégáik, diákjaik, a teljes magyar tanári közösség, a magyar oktatás és szellem jövőjének érdekében, és akiket a kormány csicskásai ezért kirúgnak az iskolákból!

- indítja a Facebook-posztját Schilling Árpád, színházi rendező, aki szerint 100 éven belül ez már a harmadik alkalom, hogy a hatalom kettészakítja a társadalmat, és egymás ellen uszítja az embereket. "Akiket sért, dühít, ellehetetlenít ez a rendszer, azok között vannak bátrak, és vannak szép számmal sunnyogók. Előbbiek vállalják a nyilvános harcot a többiekért is, az utóbbiak, mint a múltban már annyiszor, megpróbálják ezt az egészet valahogy kibekkelni" - írja, hozzátéve, hogy ez a “csendes többség egyszerre retteg, és szégyelli magát”, ami nem csak olyan betegségeket okoz, mint a rák, de rabszolgává is tesz.

Emberségből megbukik, és egy szolidaritásra, önmaga és közössége érdekeinek felismerésére képtelen, burokban élő, állandóan mellébeszélő, végső soron hazudozó, gyáva, jellemtelen emberré válik. Na, ő lenne a legalkalmasabb arra, hogy felnőttségre, autonómiára nevelje a gyerekeket?

- kérdezi Schilling, aki szerint, míg a kirúgott, kiálló tanárok hősök, akiket cserben hagytak, míg a kollégáikért ki nem állókat “a hatalom bérenceinek” nevezi. "A polgáraikat megfélemlítő rendszerek támogatói ritkán válnak példává a jövő generációi számára, az ellenállók azonban nagy valószínűséggel bekerülnek a nemzeti tananyagba" - zárja a bejegyzést.