Romlanak az iskolai eredmények, túl kevés pénzt költ az oktatásra az állam, és egyre többen hullanak ki a rendszerből idő előtt.

Az Európai Bizottság most megjelent Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványa nem fest derűs képet a magyar oktatásról – írja a hvg.hu. Az egyedüli terület, amellyel nincs különösebb baj, az a kisgyermekkori nevelésben való részvétel – ebben a hároméves kortól kötelező óvodáztatás miatt egész jól áll az ország.

Viszont az alapkészségek terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya nemhogy nem csökkent a kitűzött 15 százalékos mérték alá, hanem egyenesen nőtt az elmúlt tíz évben. A PISA-felmérések adatai szerint szövegértésből 17,6 százalékról 25,3 százalékra emelkedett a gyengén teljesítők aránya, matematikából 22,3 százalékról 25,6 százalékra, természettudományokból 14,1-ről 24,1 százalékra.

A gyengén teljesítő gyerekek arányát egyébként az unióban sem sikerült csökkenteni egyik területen sem, de az átlagok azért mintegy 3 százalékponttal kisebbek, mint a magyar értékek.A korai iskolalehagyók arányának csökkentése is fontos cél, de Magyarországon 2011 és 2021 között még nőtt is a lemorzsolódók aránya. További részleteket a hvg.hu cikkében találtok.