Nógrád megyében majdnem minden ötödik felső tagozatos tanulót veszélyeztet a lemorzsolódás, míg a budapestiek csupán 3,7 százaléka érintett ebben a problémában. Hasonlóak az arányok a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében is.
A felső tagozatosok 17 százalékát veszélyezteti a lemorzsolódás Nógrád megyében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanév első félévre vonatkozó statisztikáiból. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 12,6 százalék ez az arány, míg Pest megyében lényegesen kisebb, ott a diákok 5,4 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.
A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik külön pedagógiai segítségre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.
Az adatokból kiderül: azokon a területeken jelent komoly problémát a lemorzsolódás, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya - ez azt jelzi, hogy az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányt. 20 százalék vagy a feletti volt ez az arány Nógrád (20%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (23%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (25%) megyében, míg a budapesti diákok csupán 0,6 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.
A lemorzsolódással veszélyeztett diákok aránya Csongrád-Csanád (5,1%), Győr-Moson-Sopron (5,3%) és Pest megyében (5,4%) a legalacsonyabb.
