Még mindig nem javították a nyolcadikosok földrajzkönyvének Ukrajnáról szóló fejezetét Közoktatás
Csik V

Még mindig nem javították a nyolcadikosok földrajzkönyvének Ukrajnáról szóló fejezetét

Október végén jelezte a kormány, hogy rendezik a nyolcadikosok földrajzkönyv-botrányát, ami egy Ukrajnáról szóló fejezet miatt robbant ki. Viszont azóta sem történt lépés az ügyben.

Mikorra javítják ki a nyolcadikosok földrajztankönyvének online változatában az Ukrajna vonatkozásában az orosz narratívát továbbadó oldalt?

- tette fel a napokban a kérdést a minisztériumnak a Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára azonban válasz helyett visszadobta a labdát: egy korábbi - szeptemberi - válaszára hivatkozott. Ebben az államtitkár akkor azt írta (szintén Vadai Ágnes kérdésére):

"Az ön által idézett tankönyv 2018-ban készült. Így nyilvánvalóan az abban leírtaknak semmi köze sincs az idén kirobbant háborúhoz. Kérem, máskor (is) tájékozódjon, mielőtt alaptalanul vádaskodni kezd!"

Az államtitkár mindezt attól függetlenül idézte november 21-én saját magától, hogy a kormány még egy hónappal ezelőtt megígérte, a nyolcadikosok földrajztankönyvének online változatában átírják az Ukrajna vonatkozásában az orosz narratívát továbbadó oldalt, a könyv miatt ugyanis magyarországi ukrán civil szervezetek is tiltakoztak. A válasz után azonban megnéztük az említett online változatot (két formában is), továbbra is a problémás megfogalmazás és a még problémásabb ábra szerepel az Ukrajnáról szóló fejezet mellett.

A földrajzkönyv-botrány még hónapokkal ezelőtt robbant ki

Ahogy már korábban az Eduline is megírta, egy az ukrán háborút eltorzító bekezdés és ábra került a nyolcadikosok földrajztankönyvébe. A bekezdésben szó sem esik arról, hogy Krímet 2014-ben Oroszország katonailag megszállta, majd egy, a nemzetközi közösség által vitatott népszavazáson annektálta, az említett ábrán pedig az látszik, ahogy az Oroszország által februárban lerohant Ukrajna felett valójában három nagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió marakodik.

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.