Egy friss uniós kutatás szerint egész Európában romlott a fiatalok mentális egészsége. Nálunk is, mégsem erősítették meg az iskolapszichológusi hálózatot.

Nőtt a hangulatzavarral, depressziós tünetekkel küzdő gyerekek és az öngyilkossági kísérletek száma, Magyarország mégsem tesz semmit a fiatalok megóvására - derül ki abból az uniós tanulmányból, amelyet a G7 elemzett, és amely a koronavírus-járvány mentális egészségre gyakorolt hatásáit vizsgálta.

A lap szerint az EU-tagállamok nagy része proaktívan áll a témához, és növelték a szakemberek és a tanácsadók számát, megerősítették az iskolapszichológusi hálózatot, nálunk a szakemberhiány miatti torlódás a jellemző.

“Alapvetően megemelkedett az igény a sürgősségi ellátás iránt” – mondta a G7-nek a Vadaskert Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia igazgatója, Baji Ildikó, aki arról is beszámolt, hogy 2019 és 2021 között több mint 40 százalékkal nőtt a sürgősségi ellátást igénylő fiatalok száma, akik többnyire öngyilkossági kísérlet miatt kerültek az intézménybe.

Tárnok Zsanett, a Vaskert Alapítvány vezetője szerint az okok összetettek; egy részük mindenképp a járványhoz kapcsolható, hiszen a lezárások bevezetése, az online oktatás és az otthonmaradás miatt nőtt a feszültség a diákokban. Ezek katalizátorként "beindították" az olyan, egyelőre lappangó, kezeletlen mentális betegségek tüneteit (szorongás, depresszió, ADHD, evészavar), amelyek sokaknál csak később jelentkeztek volna.

November 2-án az Eduline is beszámolt arról, hogy több száz óvoda-és iskolapszichológus írta alá azt az állásfoglalást, melyet az OIMBázis oldalán tettek közzé múlt hétvégén: a magyar diákok romló mentális állapotára hívták fel a figyelmet.