A PSZ alelnöke szerint, csak "beetetés" a kormány bejelentése a tanári béremelésről Közoktatás
Eduline

A PSZ alelnöke szerint, csak "beetetés" a kormány bejelentése a tanári béremelésről

A szakszervezet szerint egy új bértáblára lenne szükség, hogy ne csússzon egybe a pályakezdők és a már régen a pályán levők bére.

„Beetetés Gulyás Gergely bejelentése a pedagógusbérek emeléséről, mert még nincs megállapodás a kormány és Brüsszel között a pénzről” - mondta a Telexnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy számolnak, 2025-ben a diplomások átlagbére 972 ezer forint lesz, – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Ez azt jelenti, hogy ha sikerült megállapodni az Európai Unióval, 2023-ban 20,8 százalékkal, 2024-ben (a jelenlegi bérekhez képest) 25 százalékkal, 2025-ben pedig további 29-30 százalékkal emelik majd a pedagógusok bérét.

Erre reagálva mondta a lapnak Totyik Tamás, hogy "hisszük, ha látjuk az ütemezést, de matematikailag akkor sem fog stimmelni az arány”. A bejelentés szerint a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát, de Totyik szerint a versenyszférában drasztikusabb béremelések lesznek, azt nem fogja ennyire megközelíteni a pedagógusbér.

Az alelnök szerint továbbá nem tiszta, hogy a fenti emelések az alapbérre vagy az ágazati szakmai pótlékkal számított bérre vonatkoznak. Az alapbér ugyanis bruttó 260 ezer forint, szakmai pótlékkal viszont már 310 ezer forint, és nagyon nem mindegy, hogy melyiket veszik alapul.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.