Csütörtökön elkezdődött az új tanév, pénteken pedig már meg is tartották az első diáktüntetést Budapesten. Emelkedik a nyelvtanfolyamok ára, és úgy néz ki, hogy 2024-től nem lesz a felvételi alapfeltétele az emelt szintű nyelvvizsga. A hét oktatási hírei közül válogattunk.

Több ezren tüntettek péntek délután

Több ezer diák, tanár és szülő tüntetett Budapest belvárosában – együtt követelték a kormánytól a pedagógusok bérének emelését, megoldást a tanárhiányra, „tanítható és tanulható” mennyiségű és minőségű tananyagot, jobb iskolai körülményeket. A tüntetők közül többen arról meséltek az Eduline tudósítóinak, hogy a saját bőrükön érzik a tanárhiányt. Tudósításunkat itt olvashatjátok el.

2024-től nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez?

Hétfőn a Magyar Narancs írt arról, hogy egy, a felsőoktatási intézményeknek kiküldött levél alapján 2024-től nem lesz a felvételi alapkövetelménye az emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák a mostaninál jóval nagyobb szabadságot kapnak abban, mire és hány többletpontot adnak majd.

Több iskolában kezdenek polgári engedetlenségi akcióba

A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a tanév első napján tagadta meg a munkát harmincöt tanár, míg a kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tizenkét tanár döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát – így követelnek változásokat az oktatásban. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kiáltványt fogalmazott meg az oktatásban tapasztalható problémákról, ezt a nemzetközi sajtónak és több nemzetközi szervezeteknek is eljuttatták. A PSZ alelnökével készített interjúnkat itt olvashatjátok el.

Csak 39 elsőéves lesz az új tanári szakon

Szerdán arról írtunk, hogy összesen harminckilenc elsőéves kezdheti el az új – Z-szaknak becézett – természettudomány-környezettan tanári képzést. Pedig az egyetemek hónapokig népszerűsítették az új szakot, természettudományokat oktatókból ugyanis komoly hiány van. Cikkünket itt találjátok.

30-40 százalékos áremelkedés lehet a nyelviskolákban

Hétfőn számoltunk be arról, hogy a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számít idén ősztől – ennyivel kell majd többet fizetni a nyelvtanfolyamokért. A nyelvoktatási szektor ugyanis nincs könnyű helyzetben: nemcsak az energiaárak emelkedése és az infláció, hanem a nyelvtanárok egy részét is érintő katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgaszabályok átírása is problémát okoz a nyelvoktató cégek számára. Cikkünket itt olvashatjátok el.