Szükség van-e házi feladatra? Időről időre komoly vitát gerjeszt ez az – elsőre ártalmatlannak tűnő – kérdés. A szakemberek véleménye megoszlik arról, van-e értelme otthoni feladatokat adni a nyolc-kilenc órán át iskolapadban ülő gyerekeknek, a tanárok és a tanítók zöme azonban ragaszkodik a leckéhez. Egy friss kutatásból az is kiderült, hogy a magyar szülők többsége velük ért egyet.
Tízből hat szülő szerint házi feladatra szükség van – ez derült ki az IDEA Intézet reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit elsőként az Eduline szerkesztősége kapta meg. A június első felében, 1800 fős mintán végzett kutatás azokra fókuszált, akik a „van Önnek nevelt vagy vér szerinti gyermeke?” kérdésre igennel válaszoltak. A szülők négy – tanulással és gyermekneveléssel kapcsolatos – kérdésről mondhatták el véleményüket, kettő ezek közül a magyar oktatásból kiirthatatlannak tűnő, de az alternatív iskolák (és jó pár állami iskola pedagógusának) módszertanából már jó ideje kikopott házi feladathoz kapcsolódik.
Nem véletlenül: a téma időről időre komoly vitákat gerjeszt, a tanárok egy része szerint gyorsabban fejlődnek a diákok készségei, ha otthon is gyakorolnak a feladatokkal, mások szerint viszont kifejezetten káros leckét adni azoknak a gyerekeknek, akik naponta nyolc-kilenc órát ülnek az iskolapadban.
Kell házi? Nem kell házi?
Úgy tűnik, a magyar szülők többsége ragaszkodik a házi feladatokhoz, legalábbis az IDEA kutatásában részt vevők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, „nekem is volt, ez mindig is így volt”.
Szembetűnő ugyanakkor, mennyire másképp gondolkodnak a házi feladat szükségességéről a különböző pártpreferenciájú szülők. A kormánypártokkal szimpatizálók 66, míg az ellenzéki szavazóknak mindössze 43 százaléka gondolja úgy, hogy szükség van házi feladatra. A nők és a férfiak közül a férfiak a konzervatívabbak ezen a téren, 64 százalékuk ragaszkodik a leckeíráshoz.
Vélemények a házi feladatról. A többség ragaszkodik a leckéhez
Hasonló tendencia körvonalazódik annál a kérdésnél, hogy a diákoknak mikor/hol kellene megírniuk a házi feladatot: a válaszolók 42 százaléka szerint az iskolában, 38 százalék szerint viszont otthon, hogy a gyerekek „elsajátítsák az önálló tanulás módját”. A szülők 11 százaléka egyébként jónak tartja a házi feladatokat, mert felnőttként is tanul belőle, amikor segít a gyermekének, 9 százalék azonban úgy gondolja: a lecke csak arra jó, „hogy amit a tanár nem tudott leadni az órán, azt bepótoltassa a gyerekekkel”.
Itt is nagyok a különbségek, ha a válaszadók pártpreferenciáját vizsgáljuk: a kormánypártra szavazók 43 százaléka szerint otthon kellene megírni a házit, hogy önállóságot tanuljanak a diákok, míg az ellenzék felé húzó szülők mindössze 26 százaléka gondolkodik ugyanígy.
Egyetem, szakma, iskola? Ki dönt?
A kutatók arra is rákérdeztek, hogy kinek kell döntenie a továbbtanulásról. A válaszadók többsége – egészen pontosan 86 százaléka – szerint a szülőnek és a gyereknek együtt kell választania a különböző tanulási utak, iskolák, képzések közül, figyelembe véve a diák érdeklődési körét és a család lehetőségeit. A szülők mindössze 3 százaléka válaszolt úgy, hogy a döntés joga az övé, mert „a szülő tudja leginkább, mi a gyermek érdeke”, 11 százalékuk szerint pedig a gyereknek kell választania a lehetőségek közül.
A válaszokból az is kiderül, hogy a nők jóval nagyobb arányban adnák át a döntés jogát a gyerekeiknek, mint a férfiak – az anyák 16 százaléka gondolja úgy, hogy annak kell a továbbtanulásról döntenie, akinek a jövőjéről van szó.
A pártpreferencia erre is rányomja a bélyegét: a Fidesz-KDNP felé húzó válaszadóknak mindössze 8 százaléka engedné, hogy a gyermeke önállóan határozzon a továbbtanulásról, míg az ellenzéki szavazóknak a 16 százaléka.
Ha „visszabeszél” a gyerek
A kutatás negyedik kérdése nem annyira oktatási, sokkal inkább gyereknevelési témát jár körbe: mi történik, ha a gyerek „visszabeszél”? A válaszolók 49 százaléka azt mondta, engedi a gyereknek, mert „fontos, hogy megélje az érzéseit, utána viszont leülünk, és megbeszéljük az esetet”. Szintén sokan válaszoltak úgy, hogy van, amikor engedik a „visszabeszélést”, és van, amikor kisebb-nagyobb büntetés jár érte.
A gyerekekre csak a szülők 2 százaléka hagyja rá a dolgot, 7 százalékuk nem tudta megmondani, hogyan szokott reagálni ilyen szituációban, 12 százalék viszont azt válaszolta, náluk veszekedés van az ehhez hasonló esetekből, „a szülői szót a gyerek ne kérdőjelezze meg”. Ebben a kérdésben is a férfiak és a kormánypárti szavazók tűnnek konzervatívabbnak.
A részletes kutatási eredményeket itt nézhetitek meg:
