Ha ma délután nem kapnak megfelelő béremelési ajánlatot a szakszervezetek, szeptembertől újabb sztrájk jöhet Közoktatás
Szabó Fruzsina

Ha ma délután nem kapnak megfelelő béremelési ajánlatot a szakszervezetek, szeptembertől újabb sztrájk jöhet

Szerda délután újra tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága a kormány képviselőivel. Ha nem kapnak konkrét, „érzékelhető” béremelési ajánlatot, a tanév nem a szokott rendben indul majd el.

Friss:

Ahogy arról beszámoltunk, a Népszava birtokába került kormányzati dokumentum szerint a kormány a következő években 400 milliárd forintot költene a pedagógusok béremelésére. Az Európai Bizottságnak eljuttatott anyagban elismerik, hogy valóban nagyon alacsony az iskolákban, óvodákban dolgozók fizetése, és az utánpótlással is komoly problémák vannak. A cél az – teszik hozzá a dokumentumban – a pedagógusok átlagbére 2028-ra elérje a diplomás-átlagbér 80 százalékát.

A két nagy pedagógus-szakszervezet képviselői szerda délután egyeztetnek újra a kormány képviselőjével. A megbeszélés előtti facebookos bejelentkezésben Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja azt mondta, nem mindegy, hogy ezt a 400 milliárd forintos emelést mikor kapják majd meg a kollégáik. „2027-ig, 2028-ig nem tudunk várni, mert akkor nem lesz kinek odaadni ezt a pénzt” – utalt az egyre súlyosabb pedagógushiányra.

Hozzátette: ha szeptember 1-ig nem kapnak konkrét, érzékelhető béremelést, a tanév nem szokványosan kezdődik majd. „Akkor a sztrájk felfüggesztését felfüggesztjük, meg fogjuk hirdetni, hogy lehet a sztrájkot szervezni” – mondta.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kiemelte: minden pedagógusra szükség van, nem lehet, hogy azért hagyják ott a pályát, mert a politika nem hajlandó eleget tenni a követeléseiknek.


Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.