400 milliárd forintból emelné a pedagógusok fizetését a kormány, pár évre inflációkövetővé tennék a béreket Közoktatás
Eduline

400 milliárd forintból emelné a pedagógusok fizetését a kormány, pár évre inflációkövetővé tennék a béreket

A pedagógusok átlagbére 2028-ra érje el a magyarországi diplomás-átlagbér 80 százalékát – ez szerepel célként abban a stratégiában, amelyet a kormány nyújtott be az Európai Bizottságnak.

A dokumentumból – amelyből a Népszava közölt részleteket – az is kiderül, hogy a kormány az eddigiektől eltérően inflációkövetővé tenné a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre. A béremelésre összesen 978,7 millió eurót, vagyis körülbelül 400 milliárd forintot szánnának.

A bérfejlesztés pedig két részből, egy egységes és egy differenciált „bérösztönzésből” állna, utóbbihoz egy új teljesítményértékelést vezetnének be. Bevezetnének egy, „a hivatás presztízsét is jelző” pedagógus-igazolványt kedvezményekkel, kibővítenék a pedagógusoknak adható elismerések körét, és – főleg a pályakezdőknek és a pedagógus házaspároknak – szolgálati lakásokat alakítanának ki.

A kormány elismeri, hogy a magyarországi pedagógusok keresete elmarad az európai átlagtól, átlagfizetésük 2020-ban a diplomás-átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU- és az OECD-országokban 80-90 százalék.

A lap azt írja, a dokumentum alapján a kormány elismerte azt is, hogy a gyenge pedagógus-utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya, és hogy a 2013-ban bevezetett életpályamodellnek komoly hibái vannak – például az, hogy a legmagasabb fizetési fokozatot csak 42 év munka után lehet elérni.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.