Hónapokig működött iskola az Ukrajnából menekült gyerekeknek az evangélikusok központjában Közoktatás
Eduline

Hónapokig működött iskola az Ukrajnából menekült gyerekeknek az evangélikusok központjában

Véget ért a tanítás az evangélikus egyház Szentkirály utcai központjában is, ahol 60-70 olyan diák tanult, aki Ukrajnából menekült.

Az egyház központi épületében hónapokig működött rögtönzött iskola, a tanárok is szinte mind menekültek voltak – írja a Szeretlek Magyarország. Az oktatás megszervezésében Irina Fedur fontos szerepet játszott – ő kárpátaljai származású férje miatt került Magyarországra tíz évvel ezelőtt –, ő kereste meg az evangélikusokat, akik két termet adtak a menekült gyerekeknek.

A diákok létszáma folyamatosan emelkedett, az oktatás végére 60-70 gyereket tanítottak. A tanárok is Ukrajnából menekültek.Az elején mindenki önkéntesen dolgozott, idővel viszont az egyház már tudott fizetni nekik a hívektől, illetve külföldi partnerektől kapott támogatások miatt.

A diákoknak szeptembertől – ha Magyarországon maradnak – be kell iratkozniuk valamelyik itteni iskolába. Az evangélikus egyház ugyanakkor már elkezdte felmérni saját fenntartású iskoláiban, hány menekült gyereket tudnának fogadni. Ez országszerte tizenöt intézményt jelent, különösen az ukrán határ közelében lévőkre számítanak.

A Bosnyák téri Evangélikus Hittudományi Egyetemre is befogadtak Ukrajnából menekült diákokat: tizenhat afrikai egyetemistát, akik orvostanhallgatóként tanultak Ukrajnában, de a háború kitörésekor menekülniük kellett. Fabiny Tamás püspök azt mondta, az egyik hallgató napokon át nem akart kijönni a szobájából, annyira sokkolta őt a helyzet. „Egy szál papucsban kellett elmenekülnie, mert megállt egy busz a házuk előtt, és azt mondták neki, hogy ha most azonnal felszáll, akkor jöhet, ha nem, akkor ott marad a háborús övezetben” – mesélte.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.