Az Alkotmánybírósághoz fordul a PDSZ az aláírt sztrájktörvény miatt Közoktatás
Csik Veronika

Az Alkotmánybírósághoz fordul a PDSZ az aláírt sztrájktörvény miatt

Korábban többször is kérték Novák Katalint, hogy ne írja alá a tanárok sztrájkjogát erősen korlátozó törvényt. A köztársasági elnök mégis aláírta.

Felháborodással vettük tudomásul, hogy nyomatékos kérésünk ellenére, a törvény elfogadását követően rövid időn belül aláírásával szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek

- írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szervezet szerint nem hagyott ezzel más lehetőséget nekik, mint azt, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Hozzáteszik: ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket ezzel kimerítik, és nem járnak eredménnyel, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyújtanak be keresetet.

A szakszervezet arra kéri Novák Katalint - miután "láthatóan semmiféle jogi és erkölcsi aggályt nem talált az elfogadott törvénymódosításban" -, hogy döntését legalább utólag indokolja meg.

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.