Egészen új tesztfeladatokat kap több tízezer diák a napokban, most „vizsgázik” az új kompetenciamérés Közoktatás
Csik Veronika - Szabó Fruzsina

Egészen új tesztfeladatokat kap több tízezer diák a napokban, most „vizsgázik” az új kompetenciamérés

Döcögve indult a 2022-es kompetenciamérés szerda reggel, többször akadozott az a felület, ahol a 10. évfolyamosoknak meg kellett (volna) oldaniuk a szövegértési, matematikai és természettudományi feladatokat. Nemcsak az online teszt, hanem a természettudományos feladatsor is újdonság, az elmúlt évtizedekben ugyanis nem szerveztek olyan országos, több tízezer diákot érintő mérést, amelynek az eredményeiből kiderült volna, értik-e, tudják-e a magyar iskolások, hogyan működik a mágnesesség, hogyan terjednek a betegségek vagy milyen tulajdonságai vannak a Holdnak.

A képen egy farönk és egy adag felaprított tűzifa látható. A farönk és az aprított fa ugyanabból a fából származik, és tömegük is azonos. Melyik ég el gyorsabban, a farönk vagy a felaprított fa? És miért?

Az alábbi képen egy olyan madár látható, amelynek hosszú, vékony lába és hosszú, vékony csőre van. Milyen környezethez alkalmazkodott a madár lába és csőre? Homokos talaj, erős szél? Vagy magas fű, sekély víz? Sziklás part, nagy hullámzás? Vagy sűrű lombkorona, kevés aljnövényzet?

Idén már ezekhez hasonló feladatokat is kapnak a hatodikos, a nyolcadikos és a tizedikes diákok a kompetenciamérésen. A 2001 óta minden évben megszervezett, több tízezer diák számára kötelező teszten eddig csak a szövegértési és a matematikai kompetenciákat mérték, ezt egészítette ki az oktatásirányítás a 2014/2015-ös tanévben az idegen nyelvi méréssel. Idén azonban egy negyedik területet is vizsgálnak majd: azt, hogy milyen a három évfolyam „természettudományos” műveltsége.

Döcögve indult a kompetenciamérés

A kompetenciamérést idén először online tartják meg: a 10. évfolyamosok április 20-a és május 3-a között, a 8. évfolyamosok május 4-e és 17-e között, a hatodikosok pedig május 18-a és 31-e között tölthetik majd ki a tesztet. A próbaüzem nem ment túl jól, többször teljesen lefagyott a felület, amelyet még a tavaszi szünet előtt próbálhattak volna ki a diákok. A mérés első napján, szerdán több iskolából jelezték, hogy akadozott a rendszer, így volt olyan diák, aki nem tudta befejezni a feladatokat.

Igaz – írja tájékoztatójában az Oktatási Hivatal – a diákoknak a kérdések megválaszolásához nem elsősorban az előzetes tudásukra van szükségük, hanem fel kell dolgozniuk a feladat leírásában szereplő információkat és adatokat is. Ugyanis – teszik hozzá – a teszten résztvevők  „a természettudomány kérdéseivel, a műszaki, technikai problémákkal valóságos, vagy valószerűen megkonstruált kontextusban találkoznak majd”. December elején egyébként közzé is tettek néhány mintafeladatot (azokból szemezgettünk a cikk elején), amelyek között van néhány tárgyi tudásra alapozó kérdés, de több olyan is, amelyek megválaszolásához adatsorokat, grafikonokat vagy kísérleteket kell értelmezni.

Mit kell tudniuk a diákoknak?

Nem véletlenül. Az Oktatási Hivatal szakmai anyagában azt írja, a természettudományos kompetenciamérésen kétféle „tudásfajtát” különböztetnek meg. Az első kategóriába tartozik a fogalmak, törvényszerűségek, elméletek ismerete, a másodikba a „méréselméleti tudás”. Utóbbin múlik például az, hogy megért-e egy tizenhat éves középiskolás egy kémiai vagy fizikai kísérletet, tudja-e értelmezni a grafikonokat, adatsorokat, le tudja-e vonni a következtetéseket egy-egy kísérlet eredményeiből.

Alighanem ebbe a kategóriába tartozik a következő - elsőre nehezebbnek tűnő - mintafeladat:

Mari azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az ejtőernyő alakja az ejtőernyő földet érésének idejét. A kísérlet célja az volt, hogy megtalálja azt az ejtőernyőformát, amellyel a legkisebb lesz a földet érés sebessége. Négy különböző – háromszög, négyszög, téglalap, kör – alakú ejtőernyő földet érési idejét mérte meg, amelyeknek a felülete és tömege egyforma volt. A kísérletben az ejtőernyőket ugyanabból a magasságból engedte el, és minden mérést háromszor ismételt meg.
Az alábbi táblázat a mérések eredményeit tartalmazza.
A földet érési idők átlaga (s)
Háromszög alakú: 2,9
Négyzet alakú: 3,3
Téglalap alakú: 3,1
Kör alakú: 3,6
Melyik ejtőernyő esetében lehetett LEGKISEBB a földet érés sebessége?

Persze a kompetenciamérés a diákok tárgyi tudását is teszteli majd. A természettudományos témákat a mérés szakemberei három csoportba sorolták: az „anyagi világ” nevű témakörhöz tartoznak például a kémiai változások, az erő fajtái és tulajdonságai, az energiaforrások, az elektromosság, a mágnesesség és a fény, az erőművek. Az „élő világhoz” például a sejtek, az emberi immunrendszer, a betegségek terjedése, az öröklődés, az emberi tevékenység hatása tartozik, sőt olyan érdekes kérdések is, mint a bionyomtatás. A harmadik, „Föld és a világ” nevű csoportba került többek között a Föld és a naprendszer, a világegyetem, az időjárás, a lemeztektonika, a globális éghajlatváltozás, a természeti kincsek, az űrkutatás és a természetvédelem.

Az Oktatási Hivatal próbafeladatokat tartalmazó oldalán találtunk egy olyan példafeladatot, amely ez utóbbi kategóriába tartozik. Ennél a diákoknak azt kell eldönteniük, hogy a Napra vagy a Holdra igazak-e a következő állítások: 

A Földhöz legközelebb keringő égitest.
Saját fénye van.
Körülötte keringenek a bolygók.
Fő összetevője a hidrogén.
Felszínét kráterek borítják.

Miért nem vagyunk igazán jók természettudományokból?

Az idei kompetenciamérés eredményeit érdemes lesz majd összehasonlítani a szintén idén esedékes PISA-felmérés adataival - ezt lehetővé is teszi a teszt felépítése. Az utolsó, 2018 tavaszán végzett felmérésen a magyar diákok természettudományos feladatokban 481 pontot szereztek – összehasonlításképpen: az OECD-átlag természettudományokból 489, ezzel az OECD-országok közül a 27. helyen állunk. 

A környező országok közül előttünk van Lengyelország (511 ponttal), Szlovénia (507 ponttal), Csehország (497 ponttal), Ausztria (490 ponttal), de megelőzött minket Belgium (499), Portugália (492) és Lettország (487) is. A természettudományos tudásban - a többi tárgyból is rosszabbul teljesítő - Görögországot (452), Olaszországot (468) és Chilét (444) utasítottuk magunk mögé.

Igaz, a korábbiakhoz képest még így is javítottak a magyar diákok. A 2015-ös teszten ugyanis mindhárom területen gyengébben teljesítettek, a 2006-os és 2009-es szintet viszont a javítással együtt sem közelítik meg az eredmények.

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.