Szerda éjfélig változtathatnak a középfokú iskolákba jelentkezők az iskola/tagozatlistán. Az esetek többségében azonban nem érdemes hozzányúlni a listához. Elmagyarázzuk, miért.

„Évről évre tapasztalható, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja” – írja az Oktatási Hivatal.

Előre kell sorolnom a „mentőöv” iskolát?

Pedig ez kifejezetten rossz taktika: ha azt az iskolát/tagozatot soroljátok előre, ahová biztosan bekerültök, és hátrébb soroljátok azt az iskolát, amely sokkal szimpatikusabb, de bizonytalanabbnak tűnik a felvétel, azzal még az esélyét is kizárjátok annak, hogy (valami csoda folytán) oda mégis bekerüljetek.

Miért?

Erre a kérdésre a középiskolai felvételi algoritmusa ad választ. Az algoritmus lényege, hogy a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre kerülnek be, de csak „ceruzásan”. A nevüket bármikor ki lehet radírozni, ha náluk magasabb pontszámú jelentkező szeretne bekerülni az adott iskolába/tagozatra, és így már túllépnénk a maximális létszámot. Az így „kiradírozott” jelentkezőnél az algoritmus ekkor előveszi a jelentkezési lista második helyén álló iskolát/tagozatot, és ott próbálkozik. Ha a pontszáma és a létszám alapján oda bekerül, akkor meg is van az az iskola, ahol a jövő szeptemberben kezd.

Ha ott sem jön össze a felvételi (mert a létszámkeretbe „beférő” diákok közül mindnek magasabb a pontszáma, mint az övé), akkor az algoritmus a harmadik helyen álló iskolánál/tagozatnál próbálkozik, és így tovább.

Ez azt jelenti, hogy ha azt az iskolát és tagozatot rakjátok a sorrendmódosítási időszakban az első helyre, ahová biztosan bekerültök, az algoritmus nem próbálja végig a többi iskolát – hiszen már az elsőnél sikerrel járt.

Ne higgyetek az ideiglenes rangsornak

Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozták az ideiglenes felvételi rangsort az iskolák. Sokan pont azért szeretnének változtatni az iskolák sorrendjén, mert úgy vélik, "túl hátul" állnak egy-egy felvételi rangsorban.

Pedig önmagában semmit nem jelent, ha a 30 fővel induló osztály ideiglenes felvételi rangsorában csak a 40., az 50. vagy éppen a 70. helyen álltok. A rangsorra ugyanis minden diák felkerül, aki az adott képzést megjelölte és megfelelt az alapfeltételeknek. Ha mondjuk az 47. helyen álltok, könnyen előfordulhat, hogy az előttetek álló 46 diák közül húsz egy másik iskolába kerül be (egész egyszerűen azért, mert az az iskola előrébb áll a jelentkezési listájukon). Hogy ilyenkor mi történik? Ti kerültök be a helyükre.

Mutatunk néhány példát. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium angol nyelvi előkészítős osztályában tavaly 16 hely volt, és 561-en jelentkeztek. Azt gondolhatnánk, hogy csak azok örülhettek, akik az ideiglenes felvételi rangsor első tizenhat helyén álltak, pedig nem: az utolsóként felvett (vagyis legalacsonyabb pontszámú) diák a 132. helyen állt az ideiglenes rangsorban. A budapesti Fazekas-gimnáziumban a hat évfolyamos képzés egyik, angolt emelt szinten tanuló osztályába tavaly 32 diákot vettek fel, miközben a jelentkezők száma 204 volt. Az utolsóként bekerült felvételiző az ideiglenes rangsor 74. helyén állt.

Hogy ezeket az adatokat honnan gyűjtöttük be? Az Oktatási Hivatal oldaláról, bár elég nehéz megtalálni az infókat. Itt mutatjuk meg, hogyan találjátok meg azoknak az iskoláknak a jelentkezési adatait az előző évekből, ahová jelentkeztetek:

Akkor milyen legyen a sorrend?

A sorrend megváltoztatásakor ne vegyétek figyelembe sem az ideiglenes rangsorban elfoglalt helyet, sem a túljelentkezést. Csak egy szempontot: hogy hol szeretnétek a legszívesebben tanulni. A taktikázás csak balul sülhet el ilyenkor.

Akkor ne is változassak?

Ha nem változott a véleményetek a megjelölt iskolákról, akkor ne. Akkor kell változtatni a sorrenden, ha valamiért mégsem az előre sorolt iskolá/iskolákban tanulnátok a legszívesebben. Ez is könnyen előfordulhat, ha például a szóbeli felvételin nem voltak szimpatikusak a tanárok, vagy helyileg jobb lenne egy másik iskola.