Legalább hatvan-hetven iskola pedagógusai csatlakoztak az elmúlt másfél hétben a polgári engedetlenségi akciókhoz, amellyel a február 11-én megjelent sztrájkrendelet ellen tiltakoznak. De pontosan mi is van ebben a jogszabályban? Mutatjuk.
A tiltakozó pedagógusok úgy gondolják, hogy a február 11-én megjelent rendelet ellehetetleníti a tanárok sztrájkjogait, ugyanis olyan még elégséges szolgáltatást szab, amely miatt gyakorlatilag "érzékelhetetlenné" válna a munkabeszüntetés. Összeszedtük, pontosan mi is van ebben a sztrájkrendeletben.
Minden maradjon változatlan
A rendelet szerint a pedagógusoknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és középfokú iskolák esetében 16 óra, általános iskolák esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között saját osztályukban/csoportjukban – tehát a különböző osztályok keveredése nélkül – biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet.
Az érettségiző osztályokban a kötelező érettségi tárgyakból (vagyis magyarból, matekból, történelemből, nyelvből) meg kell tartani az összes órát a sztrájk ellenére, a nem érettségizőknek pedig az órák felét.
A jogszabály arra is kitér, hogy minden csoportban, osztályban lennie kell legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek.
Levegőzés, ebéd és minden maradjon változatlan
A kormány rendelete arra is kitér, hogy a felügyelet alatt az időjárási körülményektől függően a diákoknak lehetőség szerint délelőtt és délután 1-1 órát a szabad levegőn kell lenniük, mindezt az „elkülönítési követelmények figyelembevételével”. A sztrájk alatt biztosítani kell a diákoknak az étkeztetést a közétkeztetési, egészségügyi, szakmai szabályok betartásával, a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontokban.
VÁL-TO-ZAT-LAN
A sajátos nevelési igényű diákoknak valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani. A jogszabály olyan részletes, hogy arra is kitér, mi van akkor, ha a sztrájk ideje alatt alapuló rendszeres fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálat esedékes. A válasz: ezekre el kell vinni a diákokat.
Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt. |