A gyerekek több mint 90 százaléka megkapta a plusz egy óvodát, de megyénként más-más arányban küldte őket tovább az Oktatási Hivatal teljes szakszolgálati vizsgálatra – ezt derült ki a Szülői Hang közösséghez beérkezett visszajelzésekből. Úgy látják, az iskolaérettségi eljárás az összes családot megviseli, a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeit pedig tovább rombolja.

A Szülői Hang közösség jó ideje tiltakozik az ellen, hogy a hatévesek iskolaérettségéről nem az őt ismerő szülők és óvodapedagógusok dönthetnek 2020 óta, hanem az Oktatási Hivatal (OH) kapta meg a döntés jogát. A szülők visszajelzéseiből önkéntes alapon anonim, nyilvános adatbázist hozott létre, idén 1346 érintett szülő válaszai alapján készítettek részletes statisztikát az idei eljárásról.

Nógrád megyében voltak a legszigorúbbak

Az adatokból egyértelműen kiderül: megyénként más-más szigorral jár el az Oktatási Hivatal. Míg Budapesten csak az esetek 17 százalékában rendeltek el további szakszolgálati vizsgálatot, addig például Nógrád megyében a gyerekek 87 százalékát küldték tovább teljes vizsgálatra.

A szülői visszajelzések alapján úgy tűnik, az Oktatási Hivatal más-más kritériumokat tart szem előtt a különböző megyékben. Budapesten az esetek nagy többségében elegendő volt, ha a szülő bármilyen papírt – akár egy óvodai dokumentumot – mellékelt, míg Nógrád megyében a szülők akár három szakértői támogató dokumentummal sem lehettek biztosak abban, hogy a hivatal szakszolgálati vizsgálat nélkül megadja a plusz egy óvodai évet.

Az OH döntési kritériumai egyébként nemcsak megyénként változnak, hanem időben is – a kérvényezési határidőhöz közeledve néhány megyében szigorúbbak kezdték elbírálni a dokumentumokat, máshol pedig kevesebb érv/dokumentum is elég volt az engedélyhez.

„Az OH-nak az eljárásban egyedül egy érdemi szerepe van: hogy döntsön a szakszolgálati vizsgálat szükségességéről, de láthatóan ezt diszkriminatív módon teszi, holott az egész eljárás az egységesítés ürügyével lett bevezetve (…) A megyék közötti különbségek olyan nagyok, hogy a gyakorlatban az OH döntése jobban függ attól, hogy melyik megyéből érkezik a kérelem, mint attól, hogy a szülő mit írt a kérelembe és milyen dokumentumokat csatolt” – írja a Szülői Hang.

A szakszolgálati vizsgálatokról ugyanakkor többségében pozitív visszajelzések érkeztek, a kérelmek nagy többségét elfogadták. Persze az eljárás és a döntés nem egységes. Az esetek 11%-ában a szülőket nem hallgatták meg részletesen, ezeken a helyeken a visszajelzések szerint legalább kétszer olyan gyakoriak a visszautasítások is. Vagyis nagyon nem mindegy, hogy hova, kihez kerül, és a szülők ezt nem tudják befolyásolni, fellebbezési lehetőség sincs.

Kevés az információ

A Szülői Hang úgy látja, az információhiány is esélyegyenlőtlenséget teremt. Az esetek 7%-ában a szülők semmilyen tájékoztatást nem kaptak az óvodában az eljárásról, 33%-ban pedig csak a hivatali eljárásrendről kaptak információt, a pedagógiai szempontokról nem. A kérdés lényegét érintő pedagógiai szempontokról ugyanis nincsen országos szinten szervezett tájékoztatás, az óvodán múlik, hogy ezt mennyire veszik komolyan.

„A támogató dokumentumok kiadásánál mesterséges káosz uralkodik, mivel a kormányzat a kérések ellenére sem szabályozta ezek kiadását jogszabályban, és nem tette közzé a vonatkozó formai és tartalmi elvárásokat sem. A szülők harmada találkozott azzal, hogy a szakértő, orvos vagy óvodapedagógus, bár egyetértett a plusz egy év óvodával, de ezt nem volt hajlandó írásba adni; a szülők negyedénél pedig ugyan adtak papírt, de ebben a konkrét javaslat nem szerepelt, így az csak korlátozottan használható. Az adatok alapján látszik, hogy akik nem kaptak megfelelő támogató papírt, azok rosszabbul jártak az eljárás során” – írják.

Ráadásul az információhiány pont azoknak a szülőknek a dolgát nehezíti meg, akik hátrányos helyzetű régióban élnek, akik számára „elrettentő azt hallani, hogy a gyermek vizsgálatát magában foglaló hatósági kérelmet kell benyújtani”. „A jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező szülők nagyrészt sikerrel végig tudják vinni a kérelmezési folyamatot, de a pedagógiai kérdésekben nem annyira jártas családok, illetve akiknek nincs elegendő önérvényesítési tapasztala egy online kérvényezés sikeres végigviteléhez, megfelelő támogatás hiányában könnyen lemaradnak. A folyamat elsősorban nem a kimeneten, hanem a bemeneten szűr” – írja a Szülői Hang, hozzátéve: a mesterséges adminisztratív akadály miatt körülbelül évi tízezer gyerek marad le a plusz egy év óvoda lehetőségéről, pedig szükségük lenne rá.

Úgy vélik, egyértelmű, hogy az eljárás gyerek- és családellenes, hiszen hónapokig tartó felesleges stresszhelyzetet teremt. „Méltatlan, hogy a szülőnek saját gyermekét kimondottan rossz színben kell feltüntetnie. Igazságtalan, mert mindenki látja, hogy az OH másként dönt a lakóhelytől függően, pedig a szülők heteket, hónapokat töltöttek a kérelem és a támogató dokumentumok összeállításával, beszerzésével, melyek gyakran nem kevés pénzbe is kerültek. Megalázó, hogy a szülőket kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, és egy olyan eljárásban kell részt venniük, ahol nincsenek nyilvános kritériumok és nincs fellebbezési lehetőség, így szabad teret kaphat az önkény” - sorolják.

A Szülői Hang emlékeztet arra, hogy tavaly az ombudsman és az Alkotmánybíróság is rámutatott az iskolaérettségi kérvényezés jogi problémáira, ezeken a kormány azonban érdemben nem változtatott. „Ezért továbbra is alaptörvényes a szükségtelenül korai határidő (január 18.), holott csak áprilisban van az iskolai beiratkozás; alaptörvény-ellenes a rendszer, mivel sok szülő elmulaszthatja a kérelmezést, vagy nem megfelelően adja be, mert lehet, hogy nem rendelkezik ehhez megfelelő ismeretekkel, tapasztalattal; és alaptörvény-ellenes az SNI-s gyermekek számára a szakértői bizottság által adható 1+1 év óvoda lehetőségének indoklás nélküli megszüntetése. A rendszer egyúttal a koraszülöttekkel szemben is diszkriminatív, mivel nem veszi figyelembe, ha a kisgyermek a koraszülés miatt számít idősebbnek, és emiatt a család nem is adhat be kérelmet” – emelik ki.

Szerintük a drámai mértékű óvodapedagógus-hiányt próbálja a kormány adminisztratív módon kezelni az óvodában maradók számának csökkentésével. „Hasonló célt szolgál az is, hogy most már csak 8 és 12 óra között követelik meg a diplomás óvodapedagógus jelenlétét, így egyre több helyen csoportonként már nem kettő, hanem csak egy óvodapedagógusa van a csoportnak – ezáltal sérül az óvodai nevelés minősége; mindennek a gyerekek látják a rövid- és hosszútávú kárát” – teszik hozzá.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.