Húsz perccel hamarabb bontották fel a borítékot, ezért maradt el a felvételi a Kürt-gimnáziumban Közoktatás
Eduline

Húsz perccel hamarabb bontották fel a borítékot, ezért maradt el a felvételi a Kürt-gimnáziumban

Csak fél tízkor bonthatták volna fel a feladatsorokat tartalmazó borítékot, ehelyett már 9 óra 10 perc körül kinyitották – ez történt a Kürt Alapítványi Gimnáziumban, ahol emiatt magyarból nem írhatták meg a felvételit a diákok. Ők január 27-én vizsgázhatnak majd.

"Iskolánkban a mai középfokú iskolákba történő felvételi magyar része nem zajlott le. Ennek oka az volt, hogy az iskola munkatársai a felvételi lehető legjobb, időben történő előkészítése érdekében nem az előírás szerinti időpontban, nem 9 óra 30 perckor, hanem hamarabb, 9 óra 10 perc körül nyitották ki a magyar feladatlapokat. A hatósági ellenőrzésre érkező Fővárosi Kormányhivatal munkatársai ezt észlelték, ezért elrendelték a magyar felvételi elhalasztását" - írta a hvg.hu kérdésére Molnár Lajos, a Kürt Alapítványi Gimnázium vezetője.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szombati közleményében azt írta, a középiskolai felvételit tartó iskolák 20 százalékában tartottak ellenőrzéseket a fenntartók és a kormányhivatalok. Egy helyszínen találtak szabálytalanságot.

Azok a diákok, akik a Kürt-gimnáziumban írták volna meg a felvételit, magyarból a pótnapon, január 27-én vizsgázhatnak. A matematikáról a gyerekek dönthettek – van, aki úgy határozott, hogy azt is csütörtökön írja majd meg.

„Az érintett családok, diákok és szülők elnézését kértük a helyszínen is, illetve a honlapunkon közzétett közleményünkben is. A szabályok, előírások betartására minden esetben nagyon ügyelünk. Ez nem jelenti azt, hogy ne fordulna elő, hogy hibázunk. Ez esetben is ez történt, a legjobb szándék mellett is. Az ügyben természetesen vizsgálatot indítottunk, s a szükséges intézkedéseket meg fogjuk hozni" - írta az iskolavezető.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.