Tízből hét iskolában problémát okozhat az oltatlan tanárok kényszerszabadságolása Közoktatás
Eduline

Tízből hét iskolában problémát okozhat az oltatlan tanárok kényszerszabadságolása

Az iskolák kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézségekkel tudott elindulni az oktatás a téli szünet után. Az állami iskolák oltatlan pedagógusait január 3-tól ugyanis fizetés nélküli szabadságra küldték.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuk szakorvosi ellenjavallatot, 1 százalékuk miniszteri mentesítést kapott, 1 százalékuk pedig betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár, amely napokon belül lezárul.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak azt mondta, a hozzájuk beérkezett visszajelzések alapján az iskolák nagyjából kétharmadában csak kisebb-nagyobb nehézséggel tudott elindulni a tanítás január 3-án. Az iskolák egyharmadánál egyáltalán nincs probléma, mert mindenki megkapta az oltást.

Hozzátette azt is, hogy az intézmények többségében 4-5 százalékos kiesés van, de túlmunkával, csoportok összevonásával és mindenféle erőfeszítések árán úgy tűnik, sikerül a helyzetet kezelni.

Akadnak olyan intézmények azonban, ahol ez az arány „durvább”, így a tankerületekkel, fenntartókkal együtt próbálják megoldani a problémát. Horváth Péter azt mondta, a helyettesítés sokszor tankerületen belüli átszervezést igényel, szükség lehet arra, hogy a teljes átoltottságú iskolákból menjenek át a tanárok helyettesíteni néhány órát.

A pedagóguskar elnöke szerint a méltányossági kérelmekről sem szabad megfeledkezni, mert ha alapos indok van rá, és ezt dokumentálni is lehet, akkor az emberi erőforrások minisztere mentességet adhat a kötelező oltást visszautasító pedagógusoknak.

Olyan betegségekről lehet szó, amelyek nem tartoznak bele az objektíven elbírálható mentességi körbe, vagy azoknak a pedagógusoknak az esete tartozhat ide, akiknek már csak ez a félévük van hátra. A mentesség megadására konkrét, leírt okok nincsenek – jegyezte meg.