„Sokan azt mondják, hogy össze fog dőlni az oktatás. Szerintem már összedőlt” Közoktatás
Eduline

„Sokan azt mondják, hogy össze fog dőlni az oktatás. Szerintem már összedőlt”

„Az, ami nagyon sok iskolában folyik – és ami lényegében a kormánynak is elvárása –, az gyerekmegőrzés. Ott, ahol egy iskolában már nincs egyetlen kémia-, angol-, vagy informatikatanár sem, ott rendes oktatás sincs. Ott már összedőlt az oktatás” – mondta a Tanítanék Mozgalom társalapítója.

Pilz Olivér, a Tanítanék társalapítója a Hírklikknek azt mondta, a köznevelési törvény tíz évvel ezelőtti elfogadása óta sokat romlott a helyzet, „nem jövő időben kell az összeomlásról beszélni”.

„Nagyon sok iskolában, ha beteg a tanár, nincs helyettesítés. Előfordulhat, hogy akár fél évig sincs valamilyen szakos tanár. Sőt, még az is előfordulhat, hogy az adott iskolában egyáltalán nincs olyan szakos tanár. Az ilyen órákon pedig váltják egymást a pedagógusok. Közben a létszámhiány el van bújtatva azzal, hogy a kollégák úgyis bemennek helyettesíteni. De ha egy iskolában egyetlen kémia-, vagy fizikatanár van, akkor a többiek hogyan helyettesítik? Ilyenkor ugyanis a kémia- vagy a fizikaórára az énektanár, a magyartanár vagy a történelemtanár megy be. Ezt azonban nem nevezzük szakos tanításnak” – mondta a matematika-fizika-biológia szakos gimnáziumi tanár.

Úgy látja, Budapesten és vidéken is vannak még olyan iskolák, ahol még tartják a frontot, de ezek „végvárak”.  

Hozzátette azt is: nem igaz, hogy "dőlnek a pedagógusképzésekre a diákok". „Lehet, hogy egyes szakokon még vannak pedagógusnak készülők, de természettudományos tárgyakból egyszerűen nem léteznek pedagógushallgatók. Nem akar senki tanár lenni, főleg ennyi tanulással nem. Háromszor, négyszer jobban kereső szakmát tudnak találni” – mondta a tanárhiányról, hozzátéve: jól jelzi az anyagi helyzetüket, hogy januártól a 14 éves pályán lévők bérét is ki kell egészíteni, hogy az új garantált bérminimumot elérje.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.