Százból csak ketten adnának ötöst az oktatási rendszer teljesítményére. Véleményüket sem az életkoruk, sem a lakhelyük, sem az iskolai végzettségük nem befolyásolja, kis túlzással egy dolog határozza meg, ki mennyire elégedett az oktatással. Az, hogy kire szavaznak.

Százból csak két 15-29 éves értékeli ötösre a magyar iskolarendszer színvonalát, 17 százalékuk négyest, 45 százalékuk pedig egyest vagy kettest adott – ilyen eredmények születtek egy friss ifjúságkutatásban. A tizen- és huszonéveseknek iskolai jegyekkel kellett értékelniük az itthoni iskolarendszer minőségét, színvonalát, az átlageredmény azonban a hármast sem érte el, egészen pontosan 2,54 lett.

A Bíró-Nagy András és Szabó Andrea által jegyzett, Magyar fiatalok 2021 című tanulmányból – amelyet kedden mutattak be – kiderül, hogy egyáltalán nem befolyásolja az oktatás színvonaláról alkotott véleményt az, hogy valaki még tanul, vagy már kikerült az oktatási rendszerből. Az életkor, a nem, a lakhely és az anya iskolai végzettsége sem döntő abban, ki mit gondol az iskoláról, „a magyar oktatás színvonalát a 15-29 évesek társadalmi hovatartozásuktól függetlenül, egységesen kritikusan értékelik”.

Kis túlzással egy dolog határozza meg, hogy ki mennyire elégedett az oktatási rendszerrel: az, hogy kire szavaz. „A magyar fiatalok kritikusak az iskolarendszer színvonalát illetően. Ennek hátterében az ideológiai, illetve politikai beállítódás áll. A politikai polarizáció eredményeként egy ellenzéki és egy kormánypárti fiatal merőben másként látja az oktatás színvonalát” – olvasható a kutatási összefoglalóban. Minél konzervatívabb egy tizen- vagy huszonéves, annál jobbnak tartja az oktatást, „minél mérsékeltebb, annál kedvezőtlenebb a véleménye, és végül minél jobboldalibb, annál kedvezőbb az iskolai színvonal megítélése. Még ezeknél is fontosabb ugyanakkor a politikai hovatartozás: a kormánypárti szavazók ugyanis lényegesen jobbra (2,98 átlagpont), az ellenzék hívei pedig lényegesen rosszabbra (2,33 pont) értékelik a magyar oktatás színvonalát, mint a 15–29 évesek úgy általában. A pártos polarizáció tehát 15–29 éves korban is erősen megosztja a véleményeket” – írják.

A magyar tizen- és huszonévesek közül sokkal többen fogalmaztak meg negatív véleményt, mint a velük egykorú csehek, szlovákok vagy lengyelek közül. Egy dologban viszont jobbak az eredmények: az összes közép-európai ország közül Magyarországon tudják legkevésbé elképzelni a kérdésre válaszolók, hogy előfordulhat olyan eset, hogy valaki pénzért vásárolja meg az osztályzatait, „az iskolai korrupcióérzékelés tehát relatíve alacsony”.

Mennyi időt töltenek tanulással?

A kutatás készítői más kérdések mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar diákok mennyi időt töltenek délutánonként tanulással. Az eredmények alapján az általános iskolásoktól a PhD-hallgatókig mindenki nagyjából ugyanannyi időt szán arra, hogy felkészüljön a dolgozatokra, felelésekre, ZH-kra, másnapi órákra: átlagosan két és fél órát. Ezzel nem lógnak ki a többi közép-európai diák sorából, a cseh, a lengyel és a szlovák iskolások, egyetemisták is ugyanennyit tanulnak naponta.

Ennél több időt töltenek facebookozással, tiktokozással vagy instagramozással: a magyar diákok 8 százaléka extrém sok időt, több mint öt órát van a Facebookon, a TikTokon vagy az Instagramon egy átlagos hétköznapon, minden második iskolás minimum egy, legfeljebb három-öt órát használja a közösségi oldalakat. Százból csak két diák válaszolta azt, hogy egy percet sem tölt a közösségi oldalakon.

Az internetet munkára vagy tanulásra a diákok harmada egyáltalán nem használja, 28 százalékuk harminc perc és két óra közötti időt tölt ezzel. A hírportálokat a megkérdezettek 13 százaléka egyáltalán nem olvassa, 43 százalékuk maximum félórát, 20 százalékuk legalább egy órát tölt hírolvasással. Százból négy diák extrém olvasók aki naponta legalább három órán át olvas cikkeket.