A győri óvodákban dolgozóknak kötelező a koronavírus elleni oltás, de a többi városban nemet mondtak a szigorításra Közoktatás
Szabó Fruzsina

A győri óvodákban dolgozóknak kötelező a koronavírus elleni oltás, de a többi városban nemet mondtak a szigorításra

Újabb vidéki városban döntöttek úgy, hogy nem teszik kötelező az önkormányi intézmények – így például az óvodák – dolgozóinak a koronavírus elleni oltást. Van, ahol kötelező oltás helyett kötelező tesztelést vezetnek be hétfőtől: csak az állhat munkába, akinek a gyorstesztje negatív.

Elrendelte a koronavírus elleni kötelező oltást a győri önkormányzati intézményekben Dézsi Csaba András polgármester – olvasható a győr.hu-n. A városban összesen 37 önkormányzati tagóvoda működik, az ott dolgozó pedagógusokra és munkatársakra is vonatkozik az új szabály.

Előírhatják a koronavírus elleni oltást dolgozóiknak a munkáltatók – ezt másfél hete jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az állami szférában dolgozóknak, vagyis az egészségügyi dolgozók után a kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóinak, az adóhivatali dolgozóknak, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóinak is be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen.

Az óvodapedagógusokra más szabályok vonatkoznak, ők ugyanis jellemzően önkormányzati óvodákban dolgoznak – esetükben a polgármester dönt arról, kiknek írja elő a védőoltást. A legtöbb városban azonban nem tették kötelezővé az oltást, Debrecenben, Egerben, Siófokon, Kazincbarcikán legalábbis így döntöttek.

Ózd, Kecskemét, Szentendre: nemet mondtak

Kecskeméten rendkívüli közgyűlést tartottak múlt csütörtökön: úgy döntöttek, hogy sem az önkormányzati cégeknél, sem az önkormányzati intézményeknél nem teszik kötelezővé a koronavírus elleni oltást, viszont arra kérték az üzemorvosokat, hogy segítség szakmai tanácsokkal a döntésben azokat, akik még nem oltatták be magukat. A hiros.hu oldal egyébként közzétette az intézmények átoltottsági adatait, ebből kiderül, hogy Kecskemét három önkormányzati óvodájában a dolgozók 69-73 kapta meg eddig a védőoltást.

Szombathelyen is összehívták a világjárvány miatt létrehozott, védekezést segítő tanácsot, ám a polgármesteri hivatal, az önkormányzati intézmények és cégek dolgozóinak átoltottságát figyelembe véve nem tették kötelezővé az oltást, bár oltatlan munkatársaiktól azt kérték, fontolják meg az vakcina beadatását – írta pár napja az Index.

A szentendrei önkormányzati intézményekben sem írják elő a koronavírus elleni oltás beadatását, így a helyi óvodák dolgozóinak sem kötelező magukat beoltatni. A szentendre.hu cikke szerint ugyanis az országos átlag feletti az átoltottság, viszont a városi intézmények zárt tereiben november 8-tól újra maszkot kell viselni.

Az ózdi önkormányzati óvodák dolgozóinak sem lesz kötelező az oltás. „Szögezzük le, hogy az oltás életet menthet, azonban nem gondolom, hogy a munkáltató lenne az, aki arra jogosult, hogy ilyen egészségügyi kérdésekben döntést hozzon. Az egészségért elsősorban mindenki maga a felelős, így az önkormányzati rendszerben nem tesszük kötelezővé a védőoltásokat. Bízunk benne, hogy olyan dolgozóink vannak, akik éretten és felelősségteljesen tudnak döntést hozni a saját egészségügyi helyzetükről” – mondta az ozd.hu-nak Janiczak Dávid polgármester.

Kötelező oltás helyett kötelező teszt

Jászárokszálláson sem tették kötelezővé az oltást, viszont az oltatlan önkormányzati dolgozóknak november 8-tól minden hétfőn gyorstesztet kell végezniük, csak az állhat munkába, akinek a tesztje negatív. A városban egyébként összesen 137-en dolgoznak önkormányzati intézményben, közülük száztizenhárman kaptak két oltást, vagyis a dolgozók 17 százaléka nem oltatta be magát eddig. A szoljon.hu idézi a polgármestert, aki azt mondta, ez az országos átlagnál jobb, de így sem elégedettek.

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.