Húsz év munkája került veszélybe Afganisztánban a tálibok hatalomátvételével. Az országban 2001 óta próbálják működésre bírni az oktatási rendszert, és javítani az elkeserítő statisztikákon. Ma már minden harmadik nő tud írni és olvasni - húsz éve még tíz nő közül nyolc analfabéta volt.

Az UNESCO friss jelentése szerint 2001 óta nemcsak a diákok száma nőtt (méghozzá jócskán, egymillióról tízmillióra), de a tanárok száma is emelkedett, 58 százalékkal. Ez a 2001-ben hozott szabályozásnak is köszönhető, amely kilenc év tankötelezettséget ír elő minden gyereknek.

A nők statisztikái is javulást mutatnak: az írni-olvasni tudó nők aránya 17 százalékról 30 százalékra emelkedett, és míg 2001-ben szinte egyetlen lány sem járt iskolába, addig ma már tíz tanulóból négy lány. A felsőoktatásban is hasonló a tendencia: 2001-ben még csak ötezer, 2018-ban viszont már 90 ezer nő tanult valamelyik egyetemen.

Persze még bőven lenne mit tenni - minden második iskoláskorú gyerekek nem tanul, és a diákok több mint kilencven százalékának gyűlik meg a baja az olvasással. Komoly probléma a tanárhiány – különösen női pedagógusok vannak kevesen –, de az alacsony fizetések is.

Ezek így is magy eredmények, 2001-ben ugyanis gyakorlatilag a nulláról indult a lányok oktatása. 1996 és 2001 között, a tálibok uralmának idején a nők egyáltalán nem tanulhattak és nem is vállalhattak munkát, sokukat csak otthon, titokban tanították írni, olvasni.

Milyen jövő vár az afgán lányokra?

Afganisztánnak most ismét a tálibok az urai. Bár azt ígérték, biztosítani fogják az oktatás zavartalan működését, sőt a nőktől sem veszik majd el a tanulás lehetőségét, ezek az ígéretek már elhangzásuk pillanatában megkérdőjelezhetők voltak. Nem véletlen, hogy amikor a tálibok elfoglalták az afgán fővárost, nők tucatjai menekültek a kabuli egyetem épületéből – volt, aki félelmében elégette a diplomáját és az összes bizonyítványt, amiért az elmúlt években tanult.

A koedukált oktatást szinte azonnal megszüntették Afganisztánban: férfi oktatók nem taníthatnak női hallgatókat, és a nők és a férfiak nem vehetnek részt közös előadásokon és szemináriumokon.

Az egyetemek épületeibe kizárólag külön bejáraton léphetnek be, az intézmények belső terét úgy kell átalakítani, hogy a két nem képviselői ne érintkezhessenek, ne beszélgethessenek egymással a szünetekben és távozáskor sem. Egészen elképesztő szabályokat hoztak: ha nagyon muszáj, a női ls a férfi hallgatók tartózkodhatnak egy helyiségben, de ilyenkor függönnyel el kell választani őket egymástól.

A felsőoktatásban eddig nem voltak ilyen előírások: míg az általános és a középiskolák a tálib hatalomátvétel előtt sem voltak koedukáltak, a felsőoktatásban a férfiak és a nők eddig együtt tanulhattak. A női hallgatók viseletére sem vonatkozott semmilyen előírás, többségük mégis viselte a hidzsábot. Most már ez is kötelező lesz, muszlin fejkendőt kell viselniük az egyetemem, de az egyelőre nem derült ki, hogy a kendőnek csak a hajat, vagy az arc nagy részét is takarnia kell.

A nők dolga - a tálibok szerint

A múlt héten a női sport betiltásáról is döntöttek az országban, a tálib kulturális bizottság elnöke szerint ugyanis az "szükségtelen" és "helytelen". Hiszen egy meccsen adódhatnak olyan helyzetek, hogy a női arc vagy test fedetlenné válik – ezt pedig vallási okok miatt nem engedhetik.

Hogy a tálibok milyen szerepet szánnak a nőknek, arról jól árulkodik egyik szóvivőjük nyilatkozata - ő azt mondta, a nők feladata a gyerekek nevelése, és nincs rá szükség, hogy ők is tagjai legyenek a kabinetnek.