Egy hónap múlva indul a tanév, az általános iskolások koronavírus elleni oltása körül azonban még mindig sok a kérdés, ám úgy tűnik, a szervezés az iskolák feladata lesz. A nyári szünet utolsó heteiben derülhet ki, hányan kérik majd az oltást.

A magyar szakemberek szerint június végéig a legtöbb gyereket be kellett volna oltani ahhoz, hogy szeptemberben biztonságosan kezdődhessen a tanév, de a kormány tegnap értesítette az iskolákat az újabb oltási kampányról: a 12-18 éveseket tervezik beoltani augusztus végén. Ez két hónapos csúszás ahhoz képest, amit korábban Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja mondott.

A szakember a nyár elején azt mondta, nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a „gyerekek nyájimmunitáshoz”, de nekik is meg kell kapniuk a vakcinát ahhoz, hogy a koronavírus fenyegetése minimálisra csökkenjen. "Igazából nem lehet kérdés, hogy feltétlenül érdemes oltani a gyerekeket" - mondta korábban Póta György házi gyerekorvos is.

Jelenléti oktatásra készülünk,

a tanárok átoltottsága kilencven százalék feletti, "egész tantestületek megfertőződésétől tehát nem kell tartanunk" – ezt már Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár mondta nemrég. Hozzátette, felkészültek arra, hogy lehetnek egyedi esetek, de azt remélik, jóval kevesebb intézkedést és korlátozást kell majd végrehajtani, mint az elmúlt tanévben. Szerinte a kisiskolásoknak még nincs oltás, de Maruzsa Zoltán szerint náluk "egyébként is alacsony volt a fertőzés előfordulása".

A KSH adatai szerint 688,5 ezer diák tartozik a 12-18 éves korosztályba. A 16-18 éves középiskolásokok május óta regisztrálhatnak, mellettük 400 ezer 12-15 éves diák van, akik most először kaphatnak majd Pfizert. Az operatív törzs egy hónappal ezelőtti jelentése  azonban arról árulkodik, hogy nem lesznek hosszú sorok az oltási napokon: akkor még csak 59 ezer diákot regisztráltak, vagyis a korosztály mindössze 14,75 százalékát regisztrálták oltásra. Ez nem biztató adat egy hónappal az iskolakezdés előtt.

Nem meglepő, ha ezután lesz olyan, aki inkább nem engedi iskolába a gyerekét. Ez azonban tavaly is nagyon sok helyen jelentett problémát, az igazgatók ugyanis elutasították a szülői kérelmeket. Az alapvető jogok biztosának jelentése szerint azonban az iskola vezetése nem utasíthatja el, ha a szülők otthon tartanák a gyereküket a járvány miatt - írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A biztos felszólította a tankerületeket, hogy a jövőben az iskolák átfertőzöttségi adatait anonim módon tegyék elérhetővé a szülőknek, ezzel segítve őket a járványhelyzettel kapcsolatos döntésükben.

Már a legkisebbek oltása is tervben van

Az Egyesült Államokban az 5-11 éves gyerekeken is elkezdi tesztelni vakcináit mind a Pfizer, mind a Moderna. Az amerikai járványvédelmi központ (CDC) tanácsadó testülete szerint az oltásnak egyértelműen több az előnye, mint a kockázata a 12 évesnél idősebb gyerekeknél.

Mindeközben a nemzetközi sajtó folyamatosan számol be az iskolakezdés körülötti vitákról. Először Németországban kezdték el vizsgálni a szeptemberi "hagyományos" iskolakezdés esélyeit, mondván, hogy a delta variáns ugyan nem veszélyesebb a gyerekekre, mint a korábbi Covid–19-mutánsok, érdemes átgondolni a nyitást. A szerb oktatási miniszter is azt mondta, mindenki azt szeretné az országban, ha a megszokott módon kezdődhetne el szeptemberben a tanév, de ez attól is függ, hogy milyen arányú lesz akkor az átoltottság, és hogy mit javasol a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb.

Izraelben a napokban továbbléptek: különleges esetekben már az 5 és 11 év közötti gyerekek is megkaphatják az új típusú koronavírus elleni védőoltást. Az országban jelenleg egyébként a 9 évesnél fiatalabbak körében terjed leginkább a koronavírus; az összes érintett 10 százaléka ebből a korosztályból kerül ki. Pedig 9,3 millió izraeli lakos 57 százaléka már a vakcina mindkét adagját megkapta. Ez az arány a 10-19 évesek körében viszont csak 32 százalék.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!