Orbán Viktor: a kormány engedélyezi a 12-16 évesek oltását Közoktatás
Tóth Alexandra

Orbán Viktor: a kormány engedélyezi a 12-16 évesek oltását

A miniszterelnök a csütörtöki kormányinfón számolt be a döntésről.

Kampányt erre nem szervezünk, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenk, hogy be akarják oltatni a gyerekeiket, akkor a szokott módon lehet jelentkezni, és a szokott módon az oltópontokon az oltásokat fel lehet venni

- mondta Orbán Viktor a kormányinfón.

Ezzel szemben múlt pénteken a miniszterelnök még a Kossuth Rádióban azt mondta, nyár végén dönthetnek majd a 12-15 évesek oltásáról. Azt is hozzátette: egészségügyi és tudományos szempontok alapján kell döntést hozni, nem politikai alapon. Akkor még úgy vélte, nyár végére juthat nyugvópontra az erről szóló szakmai vita.

Minél gyorsabban oltanak, annál jobb

Több szakember szerint is fontos, hogy már június végéig beoltsák a diákokat, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanév biztonságosan kezdődhessen el szeptemberben. Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja korábban azt mondta, nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a gyerekek nyájimmunitáshoz, de szerinte előbb-utóbb minden korosztálynak szüksége lesz a vakcinára, és már annak az elemzése is zajlik, hogy mekkora az a dózis, amit a 12 év alattiaknak is be lehet adni.

A diákok oltása egyébként is égető kérdés, hiszen bár a korábbinál jóval alacsonyabb az új fertőzöttek száma, még mindig terjed a vírus az iskolákban. Múlt héten az óvodák 0,15, az iskolák 0,5 százalékában volt legalább egy olyan csoport vagy osztály, amelynél szünetet vagy digitális oktatást rendeltek el a koronavírus miatt. Ez azt jelentette, hogy 65-70 iskolában volt legalább egy koronavírus-fertőzött.  

Idővel az is előfordulhat, hogy többféle oltóanyagot használnak majd a tizenéveseknél: június elején a Moderna ugyanis kérvényezi az európai jóváhagyást a 12-17 évesek oltóanyagához. Szerintük is fontos lenne, hogy ez a korosztály még a tanév előtt, vagyis augusztus végéig megkapja az oltást, hogy biztosan el lehessen kerülni a koronavírus negyedik hullámát Európában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.