Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat - kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot - oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén.

Csak kémiatanárból országosan 2657 fő hiányzik. A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémiaszakos. Nógrádban a kémiatanárhiány 70 százalékos. Miközben évente 120-140 kémiát oktató válik nyugdíjaskorúvá, 2020-ban összesen 42 hallgató kezdte meg kémiatanári tanulmányait Magyarország tanárképző egyetemein - gyűjtötte össze a sokkoló adatokat a Szabó Szabolcs Alapítvány.

„Ha a tendencia így folytatódik, tíz-tizenöt év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson a gyerekeinknek” – véli a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) elnöke. Holtzer Péter szerint a helyzet legalább ennyire elkeserítő a fizikát, biológiát és földrajzot oktatók esetében is. Amíg évente 6-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, 2020-ban alig 300 fiatal indult el természettudományos tanári szakon.

A tapasztalatok szerint sokan nem végzik el a képzést, illetve tanári diplomával a kezükben végül más pályára lépnek. Miközben az aktív tanárok átlagéletkora meghaladja az 50 évet, a pályakezdők aránya alig egy százalék.

„Azon már rég túlvagyunk, hogy meg kéne kondítani a vészharangot: szisztematikus és társadalmi szinten összehangolt cselekvés nélkül nincs reális esély rá, hogy leállítsuk vagy akárcsak lelassítsuk a fenyegető folyamatokat” – fogalmaz Holtzer Péter.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!