"Eddig hány oktatási-nevelési intézményben dolgozónál minősítették foglalkozási megbetegedésnek a koronavírus-fertőzést?" - tette fel a kérdést Széll Bernadett országgyűlési képviselő az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Révári Bence a minisztérium államtitkára válaszában hosszas bevezetés, és az elmúlt fél év eseményeinek felidézése után közölte:

a minisztérium nem vezet nyilvántartást arról, hány pedagógusnál minősítették a fertőzést a munkahelyi megbetegedésként.

Tehát azt sem tudjuk, hányan voltak eddig jogosultak a kormány által beígért 100 százalékos táppénzre. Révári Bence szerint ez az eljárás folyamatából adódik. Ugyanis a megbetegedések elbírálása minden esetben egyedi, a folyamat egy üzemorvosi  vagy háziorvosi bejelentésel kezdődik és a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el. Bár a vizsgálatot az ITM oldalán található nyomtatvánnyal kell kezdeményezni és a kormányhivatalhoz is be kell jelenteni, úgy tűnik a minisztérium az esetek vizsgálati eredményeit már nem tartja számon, így központi adatok sincsenek.

Még szeptemberben az Emmi megerősítette a hírt, miszerint a teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződött tanároknak, viszont csak abban az esetben jár 100 százalékos táppénz, ha bizonyítani tudják, hogy a munkahelyükön fertőződtek meg - ez komoly ellentéteket szült a tanárok, oktatási szakszervezetek és a minisztérium között az őszi időszakban.

Pedig a betegség jelen van

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont friss felmérései alapján a 30–59 éves tanárok 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltők 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban a betegséget, az érintettek 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, saját bevallásuk szerint. A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a tanárok közel fele beoltatná magát a vírus ellen, illetve arra is rákérdeztek a kutatók, milyen problémákkal találkoztak a tanárok a távoktatás alatt.