A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérést készített a tanárok és a köznevelésben dolgozók helyzetével kapcsolatban, illetve vizsgálták, hogyan érintette a koronavírus-járvány a pedagógusokat.

A tanárok 47 százaléka biztosan beoltatná magát, 36 százalékuk még nem döntött – derül ki a friss kutatásból.

Ez alapján a tanároknál magasabb az oltási hajlandóság, mint a teljes magyar társadalomban. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint ez bizonyíték arra, hogy a tanárokat kiemelten kell kezelni az oltási rend kialakításánál.  

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a szakszervezet mai sajtótájékoztatóján elmondta, komoly gondok vannak az iskolákban. Az utóbbi időben sokan jelezték, hogy kimerültek és a folyamatos stressz miatt leterheltek. Ez nem is csoda, a tanárok egy korábbi kutatás szerint sokkal több mint 40 órát dolgoznak hetente. Ez egyébként is aktuális kérdés, hiszen járványhelyzet nélkül is egyre kevesebben választják ezt a pályát az általános a túlterheltség és az alacsony fizetés miatt. A folyamatosan fogyatkozó tanárszám hamarosan azt eredményezheti, hogy éveken belül elérünk oda, hogy nem lesz, aki tanítson.

Galgóczi Eszter és Fényes Csongor, a 21 Kutatóközpont elemzői mai gyorsjelentésükben elmondták, a reprezentatív kutatás 2020 december 18-án kezdődött és január 17-ig tartott, az 50 kérdéses online kérdőívre 1269 érvényes válasz érkezett, ennek több mint fele a PSZ tagja volt.

Komoly gond (volt) a háttértudás hiánya

A felmérés alapján a tanárok több mint a fele (53%) úgy gondolja, hogy éppen csak elég a digitális kompetenciája ahhoz, hogy online oktasson. A megkérdezettek 80 százaléka ugyan részt vett valamilyen digitális továbbképzésben az elmúlt években, mégis úgy gondolják, ez nem volt elegendő a jelenlegi igényekhez. Sőt, a tanárok 7 százaléka úgy érzi, egyáltalán nem tudja maradéktalanul elvégezni a munkáját a kompetencia-hiány miatt.

A kutatás visszajelzései alapján az óvodai dolgozók maradtak magukra a legjobban, őket a fenntartó nem segítette olyan mértékben, mint mondjuk a középiskolában vagy általános iskolában tanítókat. Ha nem a munkáltató, akkor ki segíthet? A felmérés szerint a legtöbben az előforduló informatikai problémák miatt - a tanárok 55 százaléknak akadt ilyen jellegű gondja - a kollégákhoz (67%), családhoz (55%) fordultak vagy neten néztek szét (47%) a kérdésben. Azaz a legtöbben szűkebb körben kerestek megoldást.

Persze nem csak a tanároknál jelentett gondolt a háttértudás hiánya vagy az eszközhiány. A leghátrányosabban azokat a diákokat érintette a távoktatás - a tanárok véleménye szerint -, akiknek sem kompetenciája, sem eszköze nem volt az otthoni tanuláshoz. Ők ki is szorulhatnak az oktatásból.

Mi marad a távoktatásból?

A felmérésből kiderül, hogy ha 2021-ben a tanárok dönthetnének, milyen formában történjen az oktatás, akkor a legtöbben hagyományos formára szavaznának. Bár az eredmények megoszlanak, egyértelmű, hogy azok, akik már oktattak a tavaszi időszak folyamán otthonról, sokkal nagyon mértékben voksoltak a hibrid vagy online oktatási formára. A számokból az is látszik, hogy akik hosszabb ideje oktatnak digitális tanrendben, ők kimerültebbek, fásultabbak, kevésbé frissek.

A kérdések arra is kitértek, vajon mit használnak majd a tanárok az online technikából, ha visszaállnak az iskolák a tantermi oktatásra. Ez alapján a tanárok 27 százaléka úgy gondolja, többet használ majd online, digitális kiegészítő tananyagot a tanítás során. Az idősebb pedagógusok esetében nagyobb a hajlandóság, azonban az elemzők szerint ez azért fordulhat elő, mert a fiatalabb kollégáik eddig is több digitális tartalommal töltötték fel az órákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!